Mozgalmak és régiók

Az elkötelezett buddhizmusnak nincs egyetlen központja: mindenhol a helyi szenvedésre válaszolva született meg, és mindenhol másként szól. Ezen az oldalon kilenc régió fő mozgalmait, alakjait és kérdéseit mutatjuk be Indiától Japánig és Amerikáig.

Olvasási idő: kb. 15 perc9 régióForrásokkal

Röviden

  • Az elkötelezett buddhizmus helyi válaszokból született: háborúra Vietnamban, népirtásra Kambodzsában, a kasztrendszerre Indiában, megszállásra Tibetben.
  • Az ázsiai mozgalmak többsége a 20. század közepén indult, a nyugati közösségek az 1970-es évektől.
  • A régiók között nemzetközi hálózatok teremtenek kapcsolatot, például az INEB és a Sakyadhita.
  • Egyes országokban, főleg Mianmarban és Srí Lankán, a buddhizmus a nacionalizmus eszköze is lett.
Áttekintés

Régiók egy pillantással

Kattints egy régióra, hogy az oldalon belül odaugorj.

1 · India

Ambedkar és a dalit buddhisták

Kulcsév: 1956Ma: kb. 8 millió buddhista (2011)Fő alak: B. R. Ambedkar

A buddhizmus a 12. század körül szinte teljesen eltűnt Indiából. Újjászületését elsősorban B. R. Ambedkar indította el, aki 1956-ban Nagpurban mintegy 380 000 kaszton kívülivel együtt lett buddhistává. Az indiai „új buddhizmus”, a navayána a kasztrendszer elleni küzdelmet és az emberi méltóságot állítja középpontba.

Ambedkar halála után a dalit buddhista közösségek oktatási és szociális programokat építettek ki. Az egyik legismertebb a TBMSG és szociális szervezete, a Bahujan Hitay, amely óvodákat, kollégiumokat és egészségügyi programokat működtet. Indiában él ma a száműzött tibeti közösség is, a Dalai Lámával Dharamszalában.

2 · Srí Lanka

Sarvodaya és a falvak ébredése

Kulcsév: 1958Sarvodaya: több mint 15 000 faluFő alak: A. T. Ariyaratne

Srí Lanka a modern buddhista megújulás egyik szülőhelye. A 19. század végén Henry Steel Olcott és Anagarika Dharmapala itt indította el a gyarmatosítással szemben megújuló, laikus buddhizmust. 1946-ban Walpola Rahula könyve a szerzetesek társadalmi felelősségéről írt.

1958-ban A. T. Ariyaratne indította el a Sarvodaya falumozgalmat, amely ma is az ország legnagyobb civil szervezete. A polgárháború (1983–2009) idején tömeges béke-meditációkat szervezett, 2002-ben 650 000 résztvevővel. Itt indult újra a théraváda apácarend is az 1990-es évek végén. Az ország a buddhista nacionalizmus árnyoldalát is mutatja: szerzetesek vezette csoportok a vallási kisebbségek ellen is uszítottak.

3 · Thaiföld

Erdővédő szerzetesek és gondolkodók

Kulcsév: 1932, 1988, 1989Fő alakok: Buddhadasa, Sulak, Dhammananda

Thaiföld adta az elkötelezett buddhizmus néhány legfontosabb gondolkodóját. Buddhadasa Bhikkhu 1932-ben alapított erdei kolostorából formálta át a thai buddhizmust, tanítványa, Sulak Sivaraksa pedig 1989-ben megalapította az elkötelezett buddhisták nemzetközi hálózatát, az INEB-et.

A „fejlesztő szerzetesek” rizsbankokat és falusi megtakarítási csoportokat szerveztek, a „környezetvédő szerzetesek” 1988 óta narancs köpenyt kötnek a fákra, hogy megvédjék az erdőket. 2003-ban Dhammananda lett az első thai théraváda apáca, bár a hivatalos szerzetesi vezetés máig nem ismeri el.

4 · Vietnam

A „harmadik út” a háborúban

Kulcsév: 1963–1966Fő alak: Thich Nhat Hanh

Az elkötelezett buddhizmus Vietnamban kapta a nevét. A háború idején a vietnami buddhisták egyik oldalra sem álltak, hanem a szenvedő parasztok mellé: ezt nevezték „harmadik útnak”. 1963-ban a buddhisták üldözése elleni tiltakozások, köztük Thich Quang Duc önégetése, a világ figyelmét Vietnamra irányították.

Thich Nhat Hanh 1964-ben írta meg A buddhizmus belép az életbe című könyvét, ifjúsági szociális iskolát és szerzetesrendet alapított. Száműzetésben, Franciaországban a világ egyik legismertebb buddhista tanítója lett. Vietnamban ma is szigorú állami ellenőrzés alatt áll a vallási élet.

5 · Kambodzsa

Megbékélés a népirtás után

Kulcsév: 1992Fő alak: Maha Ghosananda

A vörös khmerek 1975 és 1979 között a buddhizmust is megpróbálták kiirtani: a szerzetesek nagy részét megölték, a kolostorokat lerombolták. A túlélő Maha Ghosananda a menekülttáborokban templomokat épített, és 1992-től gyalogos béke-meneteket, a Dhammayietrát vezette.

A háború után szerzetesek és civil szervezetek az emberi jogokat az öt fogadalomhoz kötve, a buddhista tanítás nyelvén tanították. A menetek később a taposóaknák, a családon belüli erőszak és az erdőirtás ellen is szóltak.

6 · Tibet

Erőszakmentesség a száműzetésben

Kulcsév: 1959, 1987, 1989Fő alak: a 14. Dalai Láma

Tibetet 1950-ben megszállta Kína, és 1959 óta a 14. Dalai Láma Indiában él száműzetésben. A tibeti ügyért mindig erőszakmentesen küzdött: 1987-es ötpontos béketerve Tibetet a béke és a természetvédelem övezetévé tenné, 1989-ben Nobel-békedíjat kapott.

A száműzött közösség iskolákat, kolostorokat és demokratikus kormányzatot épített, a Dalai Láma pedig 2011-ben lemondott politikai hatalmáról. A tibeti hagyományból ered az ellenség iránti együttérzés tanítása és a „világi etika” gondolata is.

7 · Mianmar (Burma)

Szerzetesek a diktatúra ellen, és a nacionalizmus

Kulcsév: 1988, 2007, 2017Fő alak: Aung San Suu Kyi

Mianmar két arcát is megmutatja a buddhizmusnak. Egyfelől a szerzetesek többször is szembeszálltak a katonai diktatúrával: 2007-ben, a „sáfrányforradalomban” felfordított alamizsnás tálakkal vonultak az utcára. Aung San Suu Kyi az erőszakmentes demokratikus ellenzék vezetője lett, és 1991-ben Nobel-békedíjat kapott.

Másfelől a 2010-es években szerzetesek vezette nacionalista mozgalmak gyűlöletet szítottak a muszlim kisebbség ellen, és ez hozzájárult a rohingyák elleni 2017-es tömeges erőszakhoz. Suu Kyi ekkor nem lépett fel a hadsereggel szemben, ezért megítélése erősen megváltozott.

8 · Japán és Tajvan

Laikus mozgalmak és humanista buddhizmus

Kulcsév: 1930, 1966Fő alakok: Cheng Yen, Daisaku Ikeda

Kelet-Ázsiában a kínai Taixu „humanista buddhizmusa” nyomán nagy laikus és szerzetesi szervezetek jöttek létre. Tajvanon Cheng Yen 1966-ban alapított Tzu Chi mozgalma ma a világ egyik legnagyobb buddhista segélyszervezete. A Fo Guang Shan rend iskolákat, egyetemeket és szociális intézményeket működtet. Tajvanon a felszentelt szerzetesek többsége nő.

Japánban a Soka Gakkai laikus mozgalom az 1930-as években nevelési társaságként indult. Alapítója, Makiguchi börtönben halt meg, mert nem hódolt az állami kultusznak. Ma milliós tagságú nemzetközi mozgalom, amely a béke, az oktatás és a kultúra ügyét hangsúlyozza. A japán zen intézmények második világháborús militarizmusa viszont a buddhizmus egyik árnyoldala.

9 · Európa és Amerika

Ökodharma, börtön-dharma, sokszínű szanghák

Kulcsév: 1978, 1982Fő alakok: Joanna Macy, Bernie Glassman

Nyugaton az 1970-es évektől alakultak elkötelezett buddhista közösségek. 1978-ban Hawaiin létrejött a Buddhist Peace Fellowship, 1982-ben Thich Nhat Hanh Franciaországban megalapította Plum Village-et. Joanna Macy az ökológiai mozgalom, Bernie Glassman a hajléktalanok és a tanúságtétel ügyét képviselte.

Nyugaton születtek a börtönökben végzett meditációs programok, a haldoklók kísérésének buddhista módszerei, a klímaválsággal foglalkozó csoportok és a sokszínű, befogadó közösségek, például az LMBTQ+ szanghák és a színes bőrű gyakorlók csoportjai. Itt vált a mindfulness is a mindennapi élet részévé, és itt erősödött fel a kritikája is.

Kapcsolatok

Nemzetközi hálózatok

Az elkötelezett buddhizmusnak nincs központja, de vannak hálózatai, amelyek összekötik a régiókat. Ezek nem irányítják a helyi csoportokat, hanem tapasztalatcserét, közös fellépést és kölcsönös támogatást tesznek lehetővé.

1978Buddhist Peace FellowshipAz első nagy nyugati elkötelezett buddhista szervezet, a béke és a társadalmi igazságosság ügyében.
1982Plum VillageThich Nhat Hanh közösségeinek nemzetközi hálózata Franciaországból kiindulva.
1987Sakyadhita„A Buddha leányai”: a buddhista nők nemzetközi szövetsége.
1989INEBAz Elkötelezett Buddhisták Nemzetközi Hálózata, Sulak Sivaraksa kezdeményezésére.
1996Zen PeacemakersBernie Glassman közössége a tanúságtétel és a szerető cselekvés jegyében.
2007Buddhist Global ReliefBhikkhu Bodhi szervezete az éhezés ellen.
Gondolkodj tovább

Kérdések egyéni gondolkodáshoz vagy beszélgetéshez

  1. Miért született az elkötelezett buddhizmus minden országban másként? Mi a közös bennük?
  2. Hogyan lehet ugyanannak a vallásnak egyszerre békés és nacionalista arca, mint Mianmarban?
  3. Mit tanulhat egymástól az ázsiai és a nyugati elkötelezett buddhizmus?
  4. Milyen helyi szenvedésre válaszolna egy magyarországi elkötelezett buddhista mozgalom?
További kérdések →

Az oldal forrásai: Christopher S. Queen és Sallie B. King (szerk.): Engaged Buddhism (1996); Sallie B. King: Socially Engaged Buddhism (2009) és Being Benevolence (2005); Paul Fuller: An Introduction to Engaged Buddhism (2022). A 2009 utáni eseményekről szóló részek általános, nyilvános források alapján készültek. Az egyes országokról részletesebben a téma- és portréoldalakon írunk.

Scroll to Top