A. T. Ariyaratne

Srí Lanka-i középiskolai tanár, aki 1958-ban diákjaival egy szegény faluba ment dolgozni. Ebből nőtt ki a Sarvodaya, Srí Lanka legnagyobb civil mozgalma, amely ma több mint 15 000 faluban dolgozik. Szerinte a fejlődés nem gazdasági növekedés, hanem ébredés: az egyéné, a falué és a világé.

1931–2024Srí LankaLaikus buddhista„Srí Lanka Gandhija”
Olvasási idő: kb. 12 percPortréForrásokkal
Teljes neve
Ahangamage Tudor Ariyaratne
Élt
1931. november 5. – 2024. április 16.; Dél-Srí Lankán született
Hivatása
középiskolai tanár, a Sarvodaya Shramadana mozgalom alapítója és vezetője
Ismert róla
a falvak közös munkája (shramadana); a tíz alapszükséglet; a tömeges béke-meditációk; a „szükségletek, nem kapzsiság” elv
Elismerések
Ramon Magsaysay-díj (1969), Niwano-békedíj (1992), Gandhi-békedíj (1996)
Jelmondata
„Mi építjük az utat, és az út épít minket.”

Röviden

  • Tanárként diákjaival munkatáborokat szervezett a legszegényebb falvakban, és ebből országos mozgalom lett.
  • A Sarvodaya nevet Gandhitól, a módszert és az értékeket a buddhizmusból vette.
  • Szerinte a fejlődés célja nem a gazdasági növekedés, hanem az ébredés: az egyén, a falu, a nemzet és a világ felébredése.
  • A polgárháború idején béke-meneteket és tömeges meditációkat szervezett, egyszer 650 000 résztvevővel.
  • Laikus volt, nem szerzetes: azt mutatta meg, hogy a buddhista út a hétköznapi munkában is járható.
1 · 1958

Egy tanár és a diákjai

Ahangamage Tudor Ariyaratne 1931-ben született Dél-Srí Lankán, egy buddhista családban. Tanár lett a colombói Nalanda College-ban, az egyik legismertebb buddhista középiskolában. 1958-ban diákjaival tizenegy napos munkatábort szervezett Kanatoluwában, egy szegény, alacsony kasztúnak tartott faluban, mintegy nyolcvan kilométerre a fővárostól.

Az első tábor

Tizenegy nap Kanatoluwában

A városi diákok a falusiakkal együtt dolgoztak: házakat festettek, latrinákat ástak, kerteket ültettek, és egészségügyi ismereteket tanítottak. A falusiaknak sokkal fontosabb volt, hogy a diákok velük ettek, velük dolgoztak és velük beszélgettek, mint maga az építés. Egy olyan országban, ahol a kasztok szigorúan elkülönültek, ez forradalmi tett volt.

Az ötlet gyorsan terjedt. 1958 és 1966 között több mint háromszázezer önkéntes vett részt több száz ilyen közös munkán. 1972-ben Ariyaratne otthagyta a tanítást, és teljes idejében a mozgalomnak szentelte magát.

2 · Gyökerek

A név és a gyökerek

A mozgalom teljes neve Sarvodaya Shramadana. A sarvodaya szót Mahatma Gandhi alkotta: John Ruskin Unto This Last című könyvének gudzsaráti fordítása kapta ezt a címet, amely azt jelenti: „mindenki jóléte”. Ariyaratne a buddhista szellemben újraértelmezte: „mindenki felébredése”. A shramadana jelentése: „a munka adománya”.

Ariyaratne Indiában Gandhi tanítványával, Vinoba Bhavéval is dolgozott, és sokat tanult tőle. Gandhi hatása mellett erősen hatott rá Anagarika Dharmapala is, a Srí Lanka-i buddhista megújulás 19. századi vezetője, aki „a cselekvés evangéliumát” hirdette: szerinte a Buddha napi huszonkét órát töltött jócselekedetekkel.

George Bond amerikai kutató szerint a különbség finom, de fontos. Gandhi a szolgálaton keresztül kereste igazi önmagát. A Sarvodaya munkásai viszont a buddhista nem-én tanítását élik meg azzal, hogy mindent megosztanak másokkal.

1961-ben Anuradhapurában, az ősi szent Bodhi-fa alatt a mozgalom fogadalmat tett: „Srí Lanka lelki és gazdasági megújulásának szolgálata a buddhista értékek és elvek szerint.”

3 · Gondolat

Ébredés, nem növekedés

Ariyaratne gondolkodásának középpontjában az a meggyőződés áll, hogy a fejlődés nem csak gazdasági kérdés. A nyugati fejlesztési modelleket „termelésközpontúnak” nevezte, amelyekben elvész az ember teljes személyisége és az ember és a természet közötti tartós kapcsolat. Ehelyett „emberközpontú” fejlődést javasolt.

„Ne azt kérdezzük, mennyit nőtt a gazdaság. Azt kérdezzük: hány ember jut ma kiegyensúlyozott étkezéshez?”

A. T. Ariyaratne gondolata · saját fordítás

Szerinte az ébredés hat szinten történik, és mindegyik összefügg a többivel:

1. szintszemélyiség
2. szintcsalád
3. szintfalu
4. szintváros
5. szintnemzet
6. szintvilág

A célt a buddhista középútban látta: olyan társadalmat, ahol nincs szegénység, de nincs túlzott gazdagság sem. A Sarvodaya a falvak lakóival együtt tíz alapszükségletet határozott meg, a tiszta víztől az egyszerű otthonon át a kulturális és lelki életig. Ezekről részletesen a Gazdaság oldalon írunk.

„Nem ébredhetek fel úgy, hogy ne segítenék felébredni másokat. És mások sem ébredhetnek fel nélkülem.”

A. T. Ariyaratne · saját fordítás
4 · Gyakorlat

Hogyan működik egy falu?

A Sarvodaya nem kívülről érkező segélyszervezetként dolgozik. A falu lakói maguk mondják meg, mire van szükségük, és maguk végzik el a munkát. A közös munka buddhista alapja a négy összetartó erő, amelyet a Buddha a közösségek számára tanított:

dānaNagylelkűségMegosztani, amink van: időt, tudást, munkát, ételt.
peyyavajjaKedves beszédTisztelettel szólni mindenkihez, kaszttól és vallástól függetlenül.
atthacariyāHasznos munkaKözösen dolgozni azon, amire a falunak valóban szüksége van.
samānattatāEgyenlőségA munkatáborban mindenki egyenlő: a tanár, a paraszt és a szerzetes is.

A négy mérhetetlen is gyakorlati útmutatás lett. A szerető kedvesség minden élet tiszteletét jelenti, az együttérzés tettekre váltott jóindulatot, az együttörvendés a közös munka eredményei feletti örömöt, a kiegyensúlyozottság pedig olyan személyiséget, amelyet a kudarcok sem törnek meg.

„A szerető kedvesség csak a gondolat. A gondolat azonban nem elég: arra kell vezetnie, hogy együttérzéssel cselekedjünk.”

A. T. Ariyaratne · saját fordítás

Egy falu fejlődése a Sarvodaya modellje szerint lépésekben halad: közös munkatábor, gyerekek és anyák csoportjai, óvoda, ifjúsági csoportok, majd falusi bank és kisvállalkozások. A mozgalom saját mikrohitel-szervezetet is létrehozott, hogy a családok kiszabaduljanak az uzsorások kezéből. Joanna Macy, aki könyvet írt a mozgalomról, egy Sarvodaya-tanítót idéz: a helyes éberség azt jelenti, hogy nyitottak és figyelmesek maradunk a falu szükségletei iránt, a latrinák, a víz és az utak iránt.

5 · 1983–2009

Béke a háborúban

1983-ban Srí Lankán véres tamilellenes pogromok kezdődtek, és kitört a polgárháború, amely 2009-ig tartott. Ariyaratne és a Sarvodaya, amelyben buddhisták, hinduk, muszlimok és keresztények együtt dolgoztak, a megbékélésen kezdett munkálkodni.

  • 1983, béke-menet. Gandhi mintájára gyalogos menetet indított a sziget déli csücskétől az északi tamil területek felé, száz nap alatt több mint ezer mérföldet. A kormány már az első mérföldek után leállíttatta.
  • 1978-tól, Shanti Sena. A „béke hadserege” önkénteseket képzett, akik a konfliktusok helyszínein segítettek és közvetítettek.
  • 1994, Dzsaffna. Ariyaratne a tamil felkelők vezetőivel is tárgyalt.
  • 1999 és 2002, béke-meditációk. Colombóban mintegy 170 000, Anuradhapurában mintegy 650 000 ember ült együtt csendben, fehér ruhában, transzparensek nélkül. Talán a valaha volt legnagyobb közös meditáció.
  • 2004, cunami. A szökőár után a Sarvodaya hálózata az ország egyik legfontosabb segélyszervezete volt az újjáépítésben.

A Sarvodaya béketervéről és a béke-meditációkról részletesen a Béke és erőszakmentesség oldalon írunk.

6 · Konfliktus

Szembe a hatalommal

A Sarvodaya sikere nem mindenkinek tetszett. Ariyaratne a pártok nélküli politikát hirdette, és bírálta a kormány erőszakos fellépését. Ranasinghe Premadasa elnök idején, 1989 és 1993 között a kormány nyílt kampányt indított a mozgalom ellen. Elnöki bizottság vizsgálta a civil szervezeteket, az állami média elhallgatta a Sarvodaya munkáját, és egy kormányközeli lap azzal vádolta meg, hogy gyerekeket ad el külföldi örökbefogadásra.

A vádakról később kiderült, hogy hamisak: a bíróság rágalmazásért elmarasztalta az állami sajtót. Premadasa 1993-as meggyilkolása után a hadjárat véget ért.

Közben a külföldi adományozók is megváltoztak. Egy holland segélyszervezet projektigazgatója nyíltan kijelentette, hogy őket nem érdekli a filozófia, számukra a fejlesztés üzlet. Az 1990-es évek elején a támogatások jelentős csökkenése miatt a mozgalomnak több mint ezer munkatársát kellett elbocsátania. Ariyaratne szerint nem adhatták fel a víziójukat csak azért, hogy az adományozók kedvében járjanak, és újrakezdték a munkát.

7 · Értékelés

Hogyan értékeljük?

Kritika

Romantikus falukép?

Gananath Obeyesekere Srí Lanka-i antropológus szerint a buddhizmus végső célja nem valósítható meg a világban, ahhoz a szerzetes nehéz útja kell. Mások szerint a Sarvodaya egy idealizált, sosem létezett ősi falut állított példának. Az is kérdés, hogy a falusi modell működhet-e egy egész ország szintjén.

Válasz

Kettős felszabadulás

George Bond szerint a Sarvodaya újdonsága éppen az, hogy az egyéni felszabadulás útja a társadalmi felszabadításon keresztül vezet. A mozgalom szerint minden ember képes a megvilágosodásra, és a hétköznapi ébredés a mélyebb ébredés első lépése lehet. Ariyaratne szerint a mozgalom „nem bukhat el”: ha az utat el is mossa az ár, az emberekben megmarad, amit közben megtanultak.

„A társadalom megváltoztatásához meg kell tisztítanunk magunkat. A megtisztulás pedig éppen a társadalomban végzett munka által megy végbe.”

A. T. Ariyaratne · saját fordítás
8 · Örökség

Öröksége

Ariyaratne 2024 áprilisában, 92 évesen hunyt el. A Sarvodaya ma is Srí Lanka legnagyobb civil szervezete: óvodákat, egészségügyi programokat, mikrohitelt, békeoktatást és katasztrófasegélyt működtet. Fia, Vinya Ariyaratne orvosként vette át a mozgalom vezetését.

Számos nemzetközi elismerést kapott, köztük a Ramon Magsaysay-díjat (1969), a Niwano-békedíjat (1992) és az indiai kormány Gandhi-békedíját (1996). Srí Lankán megkapta az ország legmagasabb polgári kitüntetését is.

Legfontosabb öröksége mégis az a gondolat, hogy a buddhizmus nem csak a kolostorban élhető meg, hanem egy közösen ásott kútnál vagy egy falusi útépítésen is, és hogy a gazdasági fejlődés értelme az ember és a közösség felébredése.

„Mi építjük az utat, és az út épít minket.”

A Sarvodaya jelmondata
Kapcsolódó

Kapcsolódó arcok és témák

Gondolkodj tovább

Kérdések egyéni gondolkodáshoz vagy beszélgetéshez

  1. „Mi építjük az utat, és az út épít minket.” Mikor változtatott meg téged egy közös munka?
  2. Mit jelentene a te lakóhelyeden, ha a fejlődést nem a gazdasági növekedés, hanem az „ébredés” szerint mérnénk?
  3. Ariyaratne szerint nem ébredhetünk fel egyedül. Egyetértesz? Hogyan függ össze a saját fejlődésed másokéval?
  4. Mit tehet egy civil mozgalom, ha a hatalom vagy a pénzt adó támogatók ellene fordulnak?
További kérdések →
Olvass tovább

Ajánlott könyvek

1982In Search of DevelopmentA. T. Ariyaratne · A Sarvodaya fejlődésfelfogása
1983Dharma and DevelopmentJoanna Macy · Egy amerikai buddhista beszámolója a mozgalomról
1988The Buddhist Revival in Sri LankaGeorge D. Bond · A Srí Lanka-i buddhista megújulás története
2004Buddhism at WorkGeorge D. Bond · A Sarvodaya részletes elemzése

Az oldal forrásai: George D. Bond: „A. T. Ariyaratne and the Sarvodaya Shramadana Movement” (in: Queen és King szerk., Engaged Buddhism, 1996); Sallie B. King: Being Benevolence (2005) és Socially Engaged Buddhism (2009). Ariyaratne születési és halálozási adatai, a Gandhi-békedíj, a cunami utáni segélymunka és a mozgalom mai vezetése általános, nyilvános források alapján. Az idézetek saját fordítások.

Scroll to Top