- Teljes neve
- Ahangamage Tudor Ariyaratne
- Élt
- 1931. november 5. – 2024. április 16.; Dél-Srí Lankán született
- Hivatása
- középiskolai tanár, a Sarvodaya Shramadana mozgalom alapítója és vezetője
- Ismert róla
- a falvak közös munkája (shramadana); a tíz alapszükséglet; a tömeges béke-meditációk; a „szükségletek, nem kapzsiság” elv
- Elismerések
- Ramon Magsaysay-díj (1969), Niwano-békedíj (1992), Gandhi-békedíj (1996)
- Jelmondata
- „Mi építjük az utat, és az út épít minket.”
Röviden
- Tanárként diákjaival munkatáborokat szervezett a legszegényebb falvakban, és ebből országos mozgalom lett.
- A Sarvodaya nevet Gandhitól, a módszert és az értékeket a buddhizmusból vette.
- Szerinte a fejlődés célja nem a gazdasági növekedés, hanem az ébredés: az egyén, a falu, a nemzet és a világ felébredése.
- A polgárháború idején béke-meneteket és tömeges meditációkat szervezett, egyszer 650 000 résztvevővel.
- Laikus volt, nem szerzetes: azt mutatta meg, hogy a buddhista út a hétköznapi munkában is járható.
Egy tanár és a diákjai
Ahangamage Tudor Ariyaratne 1931-ben született Dél-Srí Lankán, egy buddhista családban. Tanár lett a colombói Nalanda College-ban, az egyik legismertebb buddhista középiskolában. 1958-ban diákjaival tizenegy napos munkatábort szervezett Kanatoluwában, egy szegény, alacsony kasztúnak tartott faluban, mintegy nyolcvan kilométerre a fővárostól.
Tizenegy nap Kanatoluwában
A városi diákok a falusiakkal együtt dolgoztak: házakat festettek, latrinákat ástak, kerteket ültettek, és egészségügyi ismereteket tanítottak. A falusiaknak sokkal fontosabb volt, hogy a diákok velük ettek, velük dolgoztak és velük beszélgettek, mint maga az építés. Egy olyan országban, ahol a kasztok szigorúan elkülönültek, ez forradalmi tett volt.
Az ötlet gyorsan terjedt. 1958 és 1966 között több mint háromszázezer önkéntes vett részt több száz ilyen közös munkán. 1972-ben Ariyaratne otthagyta a tanítást, és teljes idejében a mozgalomnak szentelte magát.
A név és a gyökerek
A mozgalom teljes neve Sarvodaya Shramadana. A sarvodaya szót Mahatma Gandhi alkotta: John Ruskin Unto This Last című könyvének gudzsaráti fordítása kapta ezt a címet, amely azt jelenti: „mindenki jóléte”. Ariyaratne a buddhista szellemben újraértelmezte: „mindenki felébredése”. A shramadana jelentése: „a munka adománya”.
Ariyaratne Indiában Gandhi tanítványával, Vinoba Bhavéval is dolgozott, és sokat tanult tőle. Gandhi hatása mellett erősen hatott rá Anagarika Dharmapala is, a Srí Lanka-i buddhista megújulás 19. századi vezetője, aki „a cselekvés evangéliumát” hirdette: szerinte a Buddha napi huszonkét órát töltött jócselekedetekkel.
George Bond amerikai kutató szerint a különbség finom, de fontos. Gandhi a szolgálaton keresztül kereste igazi önmagát. A Sarvodaya munkásai viszont a buddhista nem-én tanítását élik meg azzal, hogy mindent megosztanak másokkal.
1961-ben Anuradhapurában, az ősi szent Bodhi-fa alatt a mozgalom fogadalmat tett: „Srí Lanka lelki és gazdasági megújulásának szolgálata a buddhista értékek és elvek szerint.”
Ébredés, nem növekedés
Ariyaratne gondolkodásának középpontjában az a meggyőződés áll, hogy a fejlődés nem csak gazdasági kérdés. A nyugati fejlesztési modelleket „termelésközpontúnak” nevezte, amelyekben elvész az ember teljes személyisége és az ember és a természet közötti tartós kapcsolat. Ehelyett „emberközpontú” fejlődést javasolt.
„Ne azt kérdezzük, mennyit nőtt a gazdaság. Azt kérdezzük: hány ember jut ma kiegyensúlyozott étkezéshez?”
A. T. Ariyaratne gondolata · saját fordítás
Szerinte az ébredés hat szinten történik, és mindegyik összefügg a többivel:
A célt a buddhista középútban látta: olyan társadalmat, ahol nincs szegénység, de nincs túlzott gazdagság sem. A Sarvodaya a falvak lakóival együtt tíz alapszükségletet határozott meg, a tiszta víztől az egyszerű otthonon át a kulturális és lelki életig. Ezekről részletesen a Gazdaság oldalon írunk.
„Nem ébredhetek fel úgy, hogy ne segítenék felébredni másokat. És mások sem ébredhetnek fel nélkülem.”
A. T. Ariyaratne · saját fordítás
Hogyan működik egy falu?
A Sarvodaya nem kívülről érkező segélyszervezetként dolgozik. A falu lakói maguk mondják meg, mire van szükségük, és maguk végzik el a munkát. A közös munka buddhista alapja a négy összetartó erő, amelyet a Buddha a közösségek számára tanított:
A négy mérhetetlen is gyakorlati útmutatás lett. A szerető kedvesség minden élet tiszteletét jelenti, az együttérzés tettekre váltott jóindulatot, az együttörvendés a közös munka eredményei feletti örömöt, a kiegyensúlyozottság pedig olyan személyiséget, amelyet a kudarcok sem törnek meg.
„A szerető kedvesség csak a gondolat. A gondolat azonban nem elég: arra kell vezetnie, hogy együttérzéssel cselekedjünk.”
A. T. Ariyaratne · saját fordítás
Egy falu fejlődése a Sarvodaya modellje szerint lépésekben halad: közös munkatábor, gyerekek és anyák csoportjai, óvoda, ifjúsági csoportok, majd falusi bank és kisvállalkozások. A mozgalom saját mikrohitel-szervezetet is létrehozott, hogy a családok kiszabaduljanak az uzsorások kezéből. Joanna Macy, aki könyvet írt a mozgalomról, egy Sarvodaya-tanítót idéz: a helyes éberség azt jelenti, hogy nyitottak és figyelmesek maradunk a falu szükségletei iránt, a latrinák, a víz és az utak iránt.
Béke a háborúban
1983-ban Srí Lankán véres tamilellenes pogromok kezdődtek, és kitört a polgárháború, amely 2009-ig tartott. Ariyaratne és a Sarvodaya, amelyben buddhisták, hinduk, muszlimok és keresztények együtt dolgoztak, a megbékélésen kezdett munkálkodni.
- 1983, béke-menet. Gandhi mintájára gyalogos menetet indított a sziget déli csücskétől az északi tamil területek felé, száz nap alatt több mint ezer mérföldet. A kormány már az első mérföldek után leállíttatta.
- 1978-tól, Shanti Sena. A „béke hadserege” önkénteseket képzett, akik a konfliktusok helyszínein segítettek és közvetítettek.
- 1994, Dzsaffna. Ariyaratne a tamil felkelők vezetőivel is tárgyalt.
- 1999 és 2002, béke-meditációk. Colombóban mintegy 170 000, Anuradhapurában mintegy 650 000 ember ült együtt csendben, fehér ruhában, transzparensek nélkül. Talán a valaha volt legnagyobb közös meditáció.
- 2004, cunami. A szökőár után a Sarvodaya hálózata az ország egyik legfontosabb segélyszervezete volt az újjáépítésben.
A Sarvodaya béketervéről és a béke-meditációkról részletesen a Béke és erőszakmentesség oldalon írunk.
Szembe a hatalommal
A Sarvodaya sikere nem mindenkinek tetszett. Ariyaratne a pártok nélküli politikát hirdette, és bírálta a kormány erőszakos fellépését. Ranasinghe Premadasa elnök idején, 1989 és 1993 között a kormány nyílt kampányt indított a mozgalom ellen. Elnöki bizottság vizsgálta a civil szervezeteket, az állami média elhallgatta a Sarvodaya munkáját, és egy kormányközeli lap azzal vádolta meg, hogy gyerekeket ad el külföldi örökbefogadásra.
A vádakról később kiderült, hogy hamisak: a bíróság rágalmazásért elmarasztalta az állami sajtót. Premadasa 1993-as meggyilkolása után a hadjárat véget ért.
Közben a külföldi adományozók is megváltoztak. Egy holland segélyszervezet projektigazgatója nyíltan kijelentette, hogy őket nem érdekli a filozófia, számukra a fejlesztés üzlet. Az 1990-es évek elején a támogatások jelentős csökkenése miatt a mozgalomnak több mint ezer munkatársát kellett elbocsátania. Ariyaratne szerint nem adhatták fel a víziójukat csak azért, hogy az adományozók kedvében járjanak, és újrakezdték a munkát.
Hogyan értékeljük?
Romantikus falukép?
Gananath Obeyesekere Srí Lanka-i antropológus szerint a buddhizmus végső célja nem valósítható meg a világban, ahhoz a szerzetes nehéz útja kell. Mások szerint a Sarvodaya egy idealizált, sosem létezett ősi falut állított példának. Az is kérdés, hogy a falusi modell működhet-e egy egész ország szintjén.
Kettős felszabadulás
George Bond szerint a Sarvodaya újdonsága éppen az, hogy az egyéni felszabadulás útja a társadalmi felszabadításon keresztül vezet. A mozgalom szerint minden ember képes a megvilágosodásra, és a hétköznapi ébredés a mélyebb ébredés első lépése lehet. Ariyaratne szerint a mozgalom „nem bukhat el”: ha az utat el is mossa az ár, az emberekben megmarad, amit közben megtanultak.
„A társadalom megváltoztatásához meg kell tisztítanunk magunkat. A megtisztulás pedig éppen a társadalomban végzett munka által megy végbe.”
A. T. Ariyaratne · saját fordítás
Öröksége
Ariyaratne 2024 áprilisában, 92 évesen hunyt el. A Sarvodaya ma is Srí Lanka legnagyobb civil szervezete: óvodákat, egészségügyi programokat, mikrohitelt, békeoktatást és katasztrófasegélyt működtet. Fia, Vinya Ariyaratne orvosként vette át a mozgalom vezetését.
Számos nemzetközi elismerést kapott, köztük a Ramon Magsaysay-díjat (1969), a Niwano-békedíjat (1992) és az indiai kormány Gandhi-békedíját (1996). Srí Lankán megkapta az ország legmagasabb polgári kitüntetését is.
Legfontosabb öröksége mégis az a gondolat, hogy a buddhizmus nem csak a kolostorban élhető meg, hanem egy közösen ásott kútnál vagy egy falusi útépítésen is, és hogy a gazdasági fejlődés értelme az ember és a közösség felébredése.
„Mi építjük az utat, és az út épít minket.”
A Sarvodaya jelmondata
Kapcsolódó arcok és témák
Kérdések egyéni gondolkodáshoz vagy beszélgetéshez
- „Mi építjük az utat, és az út épít minket.” Mikor változtatott meg téged egy közös munka?
- Mit jelentene a te lakóhelyeden, ha a fejlődést nem a gazdasági növekedés, hanem az „ébredés” szerint mérnénk?
- Ariyaratne szerint nem ébredhetünk fel egyedül. Egyetértesz? Hogyan függ össze a saját fejlődésed másokéval?
- Mit tehet egy civil mozgalom, ha a hatalom vagy a pénzt adó támogatók ellene fordulnak?
Ajánlott könyvek
Az oldal forrásai: George D. Bond: „A. T. Ariyaratne and the Sarvodaya Shramadana Movement” (in: Queen és King szerk., Engaged Buddhism, 1996); Sallie B. King: Being Benevolence (2005) és Socially Engaged Buddhism (2009). Ariyaratne születési és halálozási adatai, a Gandhi-békedíj, a cunami utáni segélymunka és a mozgalom mai vezetése általános, nyilvános források alapján. Az idézetek saját fordítások.