Az elkötelezett buddhizmus története

Honnan jött ez a mozgalom? Egyesek szerint a Buddha óta jelen van, mások szerint a 19. század végén született, a gyarmatosítás elleni küzdelemben. Ezen az oldalon végigmegyünk a fontos állomásokon az ókori Indiától Srí Lankán, Vietnamon és Japánon át a mai nemzetközi hálózatokig.

Olvasási idő: kb. 20 percAlapozó oldalIdővonallal

Röviden

  • A Buddha tanításaiban és Asóka császár uralkodásában már megvannak a társadalmi felelősség gyökerei.
  • A modern mozgalom a 19. század végén kezdődött, amikor Srí Lanka és más ázsiai országok buddhistái a gyarmatosítással szemben újították meg a vallásukat.
  • Az igazi áttörés 1956 és 1966 között jött: Ambedkar Indiában, a Sarvodaya Srí Lankán és Thich Nhat Hanh Vietnamban.
  • A nevet, az „elkötelezett buddhizmus” kifejezést Thich Nhat Hanh vezette be az 1960-as években.
  • Az 1970-es évektől nyugatra is eljutott, és nemzetközi hálózatok jöttek létre.
  • Ma is vita, hogy ősi örökség vagy modern újítás: valószínűleg mindkettő.
1 · Gyökerek

Gyökerek: a Buddha és Asóka

A Buddha nem politikus volt, hanem tanító, aki a szenvedésből való megszabadulás útját kereste. A korai szövegekben mégis sok olyan tanítás van, amely a közösségről, a hatalomról és a szegénységről szól. Az elkötelezett buddhisták ma is ezekre hivatkoznak.

  • A kaszt elutasítása. A Vāseṭṭha-szuttában a Buddha azt tanítja, hogy az embereket nem a születésük, hanem a tetteik teszik nemessé vagy alantassá. Ambedkar kétezer-ötszáz évvel később erre építette a mozgalmát.
  • A szegénység mint a bűn oka. A Cakkavatti-sīhanāda-szutta története szerint egy király nem segített a rászorulókon. Ezért a szegénység elterjedt, a szegénységből lopás lett, a lopásból erőszak, és végül az egész társadalom hanyatlásnak indult.
  • A jó uralkodó kötelességei. A Kūṭadanta-szutta szerint a bűnözést nem büntetéssel, hanem azzal lehet megszüntetni, ha a földművesek vetőmagot, a kereskedők tőkét, a dolgozók tisztességes bért kapnak.
  • A laikus élet etikája. A Sigālovāda-szutta a családtagok, barátok, munkaadók és munkavállalók kölcsönös kötelességeiről szól. A buddhizmus tehát a hétköznapi életről is tanított.

Asóka, a megtért császár

A buddhista hagyomány legfontosabb uralkodói példaképe Asóka, aki Kr. e. 268 és 232 között uralkodott Indiában. Trónra lépése után véres háborút vívott Kalinga tartomány ellen. Saját feliratai szerint az ott látott szenvedés mély megbánást váltott ki belőle. Ezután a dharmavijaya, a „Dharma általi győzelem” politikáját hirdette: kórházakat építtetett embereknek és állatoknak, kutakat ásatott, fákat ültettetett az utak mentén, és sziklákba vésett rendeletekben szólította fel alattvalóit türelemre és a más vallások tiszteletére.

Asóka azóta is a „Dharma-király” mintája Dél- és Délkelet-Ázsiában. Ambedkar az ő oroszlános oszlopfőjét javasolta India állami jelképének, és a mai indiai zászló közepén is az asókai Dharma-kerék látható.

Két kerék

A Dharma kereke és a hatalom kereke

A théraváda országokban évszázadokig élt a „két kerék” eszméje: a szerzetesi közösség forgatja a Dharma kerekét, a király pedig a hatalomét, és a kettőnek támogatnia kell egymást. Ez a modell adott tekintélyt a szerzeteseknek, de azt is jelentette, hogy a szangha sokszor a mindenkori hatalmat legitimálta. A mai elkötelezett mozgalmak nagy része éppen ettől a szoros összefonódástól akar elszakadni.

Később, a mahájána buddhizmusban a bódhiszattva eszménye került előtérbe: az az ember, aki nem csak a saját megszabadulására törekszik, hanem minden lényt segíteni akar. A 8. századi indiai szerzetes, Sántidéva verseit ma is sok elkötelezett buddhista idézi: „Amíg a tér megmarad, és amíg a lények megmaradnak, addig maradjak én is, hogy eloszlassam a világ szenvedését.”

2 · Egy félreértés

A „világtól elforduló” buddhizmus képe

A 19. és 20. század nyugati gondolkodói gyakran úgy látták, hogy a buddhizmus lényegében a világtól elforduló vallás. Max Weber német szociológus szerint az ősbuddhizmus „apolitikus” vallás volt: vándorló, tanult szerzetesek „technikája”, amelyben a megváltás kizárólag az egyén személyes ügye.

Ennek a képnek volt alapja, hiszen a szerzetesi út valóban a világi élet elhagyását jelentette. De sokat elhallgatott: a laikusok vallásosságát, a kolostorok oktató és gyógyító szerepét, a szerzetesek politikai befolyását. Paul Fuller brit kutató ezt csípősen így fogalmazza meg:

„Mondhatnánk, hogy a Nyugat találta fel a nem elkötelezett buddhizmust, és utána szükség lett az »elkötelezett buddhizmus« kategóriájára.”

Paul Fuller, 2022 · saját fordítás

Az elkötelezett buddhizmus története tehát részben egy kép kiigazítása is. A mozgalom vezetői szerint a buddhizmus soha nem volt közömbös a világ iránt. Ezt a passzív képet a gyarmati kor erősítette fel.

3 · 1873–1950

Gyarmati ébredés

A 19. század közepén Srí Lanka (akkor Ceylon) brit gyarmat volt. A keresztény misszionáriusok iskolákat működtettek, és sokan úgy látták, hogy a buddhizmus haldoklik. 1873-ban azonban Panadurában nagy nyilvános vitát rendeztek egy buddhista szerzetes és a keresztény hittérítők között. A beszámolók szerint a buddhista fél győzött, és a vita híre messzire eljutott.

Olcott ezredes, az amerikai buddhista

A vitáról szóló beszámolót olvasta Henry Steel Olcott (1832–1907) amerikai polgárháborús veterán, ügyvéd és újságíró, a Teozófiai Társaság egyik alapítója. 1880-ban Srí Lankára utazott, ahol nyilvánosan buddhistává lett. Buddhista iskolák százainak alapítását segítette, és 1881-ben megírta a Buddhista katekizmust. Ez kérdés-felelet formában magyarázta a tanítást, és azt hangsúlyozta, hogy a buddhizmusban nincsenek hit alapján elfogadandó dogmák. A könyv több tucat kiadást ért meg, és ma is használják.

Kis történet

A buddhista zászló

1885-ben Colombóban egy bizottság zászlót tervezett a buddhista ünnepekre: öt színsáv, amelyek a hagyomány szerint a Buddha alakja körül sugárzó fényt jelképezik. Olcott javasolta, hogy a zászló méretét igazítsák a nemzeti zászlókéhoz, hogy fel lehessen vonni. A zászlót 1952-ben a Buddhisták Világszövetsége is elfogadta, így lett a világbuddhizmus közös, minden irányzatot összekötő jelképe.

Anagarika Dharmapala

Olcott fiatal tanítványa, Anagarika Dharmapala (1864–1933) új életformát talált ki: nem lett szerzetes, de nem is élt hagyományos családi életet. Fehér ruhát viselt, megtartotta a szigorúbb fogadalmakat, és teljes idejében a buddhizmus megújításán és a társadalmi szolgálaton dolgozott. Ezt nevezte anagarika, azaz „otthontalan” életnek. 1891-ben megalapította a Maha Bodhi Társaságot, hogy visszaszerezze a buddhisták számára Bodh Gayát, a Buddha megvilágosodásának helyét. 1893-ban ő képviselte a théraváda buddhizmust a chicagói Vallások Világparlamentjén.

A kutatók ezt az új, városi, laikus, szövegközpontú és racionális buddhizmust „protestáns buddhizmusnak” is nevezik. Egyszerre utánozta a viktoriánus kereszténységet és tiltakozott ellene. Agehananda Bharati antropológus „pizza-effektusnak” nevezte azt a jelenséget, amikor egy nyugati értelmezés visszaáramlik Ázsiába, és ott „eredetiként” jelenik meg, ahogy a nápolyi pizza is Amerikából tért vissza Olaszországba.

Árnyoldal

A gyarmatellenes ébredésnek sötét öröksége is lett. Dharmapala írásaiban a buddhista megújulás a szingaléz nacionalizmussal fonódott össze, és ez a nacionalizmus később a Srí Lanka-i etnikai konfliktus egyik forrásává vált. 1959-ben S. W. R. D. Bandaranaike miniszterelnököt egy buddhista szerzetes gyilkolta meg. A buddhizmus „elkötelezettsége” tehát nem mindig békés: erről a Kritikák oldalon írunk.

„A buddhizmus a szolgálaton alapul”

1946-ban Walpola Rahula Srí Lanka-i szerzetes A szerzetes öröksége című könyvében azt írta, hogy a szerzetesek társadalmi szerepét a gyarmatosítók és a misszionáriusok „elbitorolták”, és vissza kell szerezni. Christopher Queen amerikai kutató ezt a könyvet a társadalmilag elkötelezett buddhizmus első kiáltványának nevezte.

4 · Kína, Japán, Thaiföld

Kelet-Ázsia reformerei

Nem csak Srí Lankán indult megújulás. Kínában Taixu szerzetes (1890–1947) a „humanista buddhizmus” eszméjét hirdette: a buddhizmusnak nem a halottakért mondott szertartásokról, hanem az élők javáról kell szólnia. Kutatók szerint az ő gondolatai Vietnamba is eljutottak, és a fiatal Thich Nhat Hanh-ra is hatottak. Tanítványai révén ma Tajvan nagy buddhista szervezetei, köztük a Tzu Chi is ehhez a hagyományhoz kötődnek.

Japánban Makiguchi Tsunesaburo tanár és Toda Josei 1930-ban nevelési társaságot alapított, amelyből később a Soka Gakkai, a világ egyik legnagyobb laikus buddhista mozgalma lett. A második világháború alatt mindkettőjüket bebörtönözték, mert megtagadták az állami sintó kultusz kötelező tiszteletét. Makiguchi 1944-ben a börtönben halt meg.

Ugyanebben az időben a japán zen intézmények nagy része támogatta a háborút és a militarizmust. Ezt Brian Victoria Zen at War (1997) című könyve tárta fel, és a japán buddhista felekezetek közül többen később nyilvánosan bocsánatot kértek.

Thaiföldön Buddhadasa Bhikkhu (1906–1993) 1932-ben otthagyta Bangkokot, és szülőfaluja mellett, egy erdőben megalapította a Suan Mokkh, a „Felszabadulás kertje” nevű kolostort. Azt tanította, hogy a nirvána nem a halál utáni távoli cél, hanem itt és most átélhető hűvösség, amikor kialszik a kapzsiság, a gyűlölet és a tévhit. Ötvennél több kötetnyi tanítása a thai elkötelezett buddhisták, köztük Sulak Sivaraksa szellemi alapja lett.

5 · 1956–1966

Az áttörés: tíz év, három ország

Az 1950-es évek közepétől néhány év alatt három nagy mozgalom született, egymástól függetlenül, három különböző országban. Ezek ma is az elkötelezett buddhizmus pillérei.

India, 1956: újjászületés a kaszton kívül

A buddhizmus a 12. század körül szinte teljesen eltűnt Indiából, a szülőföldjéről. B. R. Ambedkar (1891–1956) egy „érinthetetlen” családban született, mégis jogász, közgazdász és az indiai alkotmány fő kidolgozója lett. Évtizedekig kereste, melyik vallás adhatna méltóságot a kaszton kívülieknek. 1956. október 14-én Nagpurban nyilvánosan buddhistává lett, és vele együtt mintegy 380 000 dalit vette fel a három menedéket és az öt fogadalmat. Ambedkar hat héttel később meghalt, de mozgalma nyomán ma mintegy nyolcmillió „új buddhista” él Indiában.

Srí Lanka, 1958: „Mi építjük az utat, és az út épít minket”

A. T. Ariyaratne középiskolai tanár diákjaival egy elhagyatott faluba ment, hogy együtt dolgozzanak a lakókkal. Ebből nőtt ki a Sarvodaya Shramadana mozgalom, amely ma több mint 15 000 faluban dolgozik. A név Gandhi szava („mindenki jóléte”), a gyakorlat buddhista: közös munka, közös meditáció, és a cél nemcsak a gazdasági fejlődés, hanem a falu „felébredése”.

Vietnam, 1963–1966: a háború közepén

Dél-Vietnamban a katolikus Ngo Dinh Diem elnök kormánya 1963-ban megtiltotta a buddhista zászló kitűzését Vesak, a Buddha születésnapja idején. A tiltakozó tömegbe lőttek. Júniusban Thich Quang Duc idős szerzetes Saigon egyik forgalmas kereszteződésében elégette magát. A róla készült fénykép bejárta a világot. A buddhista tiltakozások hozzájárultak a Diem-rezsim bukásához.

Ebben a légkörben írta meg a fiatal Thich Nhat Hanh 1964-ben A buddhizmus belép az életbe című könyvét. Ugyanekkor ifjúsági szociális iskolát alapított, amelynek önkéntesei a lebombázott falvakat építették újjá, 1966-ban pedig létrehozta a Tiep Hien Rendet. Könyvének angol fordítása adta a mozgalom nevét: engaged Buddhism, elkötelezett buddhizmus.

A kifejezés pontos eredetéről részletesen a Mi ez? oldalon írunk. Thich Nhat Hanh életútját a portréján, a vietnami és más békemozgalmakat a Béke témaoldalon mutatjuk be.

Ugyanebben az évben, 1966-ban egy tajvani apáca, Cheng Yen harminc háziasszonnyal megalapította a Tzu Chi segélyszervezetet. A háziasszonyok minden nap félretettek egy kis pénzt a piaci kosárpénzből. A szervezet ma a világ egyik legnagyobb buddhista segélyszervezete.

6 · 1970–2000

Nyugatra ér: hálózatok és kutatók

Thich Nhat Hanh 1966-ban békekörútra indult, és nem térhetett haza. Száműzetésben, előbb Párizsban, majd 1982-től a délnyugat-franciaországi Plum Village közösségben tanított. Rajta keresztül, és a nyugaton letelepedő tibeti, japán és théraváda tanítók révén az elkötelezett buddhizmus Európába és Amerikába is eljutott.

  • 1978 – Buddhist Peace Fellowship. Robert és Anne Aitken zen tanítók és társaik Hawaiin alapították. Ez lett az első nagy nyugati elkötelezett buddhista szervezet; folyóirata, a Turning Wheel évtizedekig a mozgalom fóruma volt.
  • 1987 – Sakyadhita. „A Buddha leányai”: a buddhista nők és apácák első nemzetközi konferenciája Bodh Gayában. Azóta is a nők egyenjogúságáért és az apácarend visszaállításáért dolgozik.
  • 1989 – INEB. Sulak Sivaraksa kezdeményezésére megalakul az Elkötelezett Buddhisták Nemzetközi Hálózata. Nem hierarchikus, laza szövetség, amely ma is összeköti az ázsiai és nyugati csoportokat.
  • 1989 és 1991 – két Nobel-békedíj. A 14. Dalai Láma a tibeti ügyért folytatott erőszakmentes küzdelméért, Aung San Suu Kyi a burmai demokráciáért kapta.
  • 1996 – egy tudományos terület születése. Christopher Queen és Sallie B. King Engaged Buddhism című kötete az első nagy tudományos összefoglalás. Ettől kezdve az elkötelezett buddhizmus külön kutatási terület.

Nyugaton közben új formák is megjelentek. Bernie Glassman zen tanító hajléktalanoknak adott munkát a pékségében, és utcai elvonulásokat tartott. Joanna Macy az ökológiai válság okozta gyászt és tehetetlenséget dolgozta fel csoportos gyakorlatokkal. A börtönökben meditációs programok indultak.

7 · 2000 után

Az új évezred

A 21. században az elkötelezett buddhizmus már nem egy-egy karizmatikus vezető mozgalma, hanem a buddhista világ természetes része. Néhány fontos esemény:

  • 2002, Anuradhapura. A Sarvodaya béke-meditációján mintegy 650 000 ember ült együtt csendben a polgárháború lezárásáért. Talán ez volt a valaha volt legnagyobb nyilvános meditáció.
  • 2007, Mianmar. A „sáfrányforradalomban” szerzetesek ezrei vonultak az utcára a katonai rezsim ellen. Felfordított alamizsnás tálakkal jelezték, hogy nem fogadnak el adományt a katonáktól. A tüntetéseket véresen leverték.
  • 2007, USA. Bhikkhu Bodhi amerikai szerzetes megalapítja a Buddhist Global Relief szervezetet az éhezés ellen.
  • 2010-es évek. Megjelennek a klímaválsággal foglalkozó buddhista csoportok, például a One Earth Sangha, és az LMBTQ+ buddhista közösségek, például a sydneyi Rainbodhi.
  • 2022, Hue. Thich Nhat Hanh 95 évesen meghal abban a kolostorban, ahol tizenhat évesen novíciusként kezdte.
A másik arc

Az új évezred a buddhista nacionalizmus erősödését is hozta. Mianmarban és Srí Lankán szerzetesek vezette mozgalmak szítottak gyűlöletet a muszlim kisebbségekkel szemben, és ez hozzájárult a rohingyák elleni 2017-es tömeges erőszakhoz. Paul Fuller szerint ezek is a „társadalmilag elkötelezett” buddhizmus formái, csak a kölcsönös függés helyett a kirekesztésre épülnek. Mások szerint épp az ellentétei. Erről a Kritikák oldalon írunk.

Áttekintés

Teljes idővonal

A legfontosabb állomások egy helyen. A kitöltött pontok a kulcseseményeket jelölik.

GyökerekKr. e. 5. sz. – 1260

  1. Kr. e. 5. sz.A Buddha tanít Észak-Indiában. Elutasítja, hogy a születés határozza meg az ember értékét.India
  2. Kr. e. 268–232Asóka császár uralkodása: a kalingai háború után a „Dharma általi győzelmet” hirdeti.India
  3. 8. sz.Sántidéva: A bódhiszattva életmódja – minden lény javáért.India
  4. 1260Nichiren japán szerzetes a társadalom és az állam „helyreállításáról” ír.Japán

Ébredés1873–1950

  1. 1873A panadurai nyilvános vita: buddhista szerzetes a keresztény misszionáriusokkal.Srí Lanka
  2. 1880Henry Steel Olcott Srí Lankára érkezik, és buddhista iskolákat alapít.Srí Lanka
  3. 1881Olcott Buddhista katekizmusa: a modern buddhizmus első kézikönyve.Srí Lanka
  4. 1885Elkészül a buddhista zászló, ma a világbuddhizmus közös jelképe.Colombo
  5. 1891Anagarika Dharmapala megalapítja a Maha Bodhi Társaságot.Srí Lanka · India
  6. 1893Buddhista tanítók a chicagói Vallások Világparlamentjén.USA
  7. 1930Makiguchi és Toda megalapítja a Soka Gakkai elődjét.Japán
  8. 1932Buddhadasa megalapítja Suan Mokkh-ot, a „Felszabadulás kertjét”.Thaiföld
  9. 1944Makiguchi börtönben hal meg, mert nem hódolt az állami sintó kultusznak.Japán
  10. 1946Walpola Rahula: A szerzetes öröksége – „a buddhizmus a szolgálaton alapul”.Srí Lanka
  11. 1947Meghal Taixu, a kínai „humanista buddhizmus” atyja.Kína

Áttörés1956–1966

  1. 1956Ambedkar és mintegy 380 000 dalit áttér a buddhizmusra Nagpurban.India
  2. 1958A. T. Ariyaratne elindítja a Sarvodaya falumozgalmat.Srí Lanka
  3. 1963A vietnami buddhisták tiltakozása; Thich Quang Duc önégetése Saigonban.Vietnam
  4. 1964Thich Nhat Hanh könyve: „A buddhizmus belép az életbe”.Saigon
  5. 1965Elkészül az „Engaged Buddhism” című első angol fordítás gépirata.Saigon
  6. 1966Megalakul a Tiep Hien Rend; Tajvanon Cheng Yen elindítja a Tzu Chit.Vietnam · Tajvan
  7. 1967Lotus in a Sea of Fire: a kifejezés bejárja a világot.USA

Hálózat1978–ma

  1. 1978Hawaiin megalakul a Buddhist Peace Fellowship.USA
  2. 1982Thich Nhat Hanh megalapítja Plum Village-et.Franciaország
  3. 1987Sakyadhita: a buddhista nők és apácák első nemzetközi konferenciája.Bodh Gaya
  4. 1988Az első fafelszentelés az erdőirtás ellen.Thaiföld
  5. 1989Megalakul az INEB; a Dalai Láma Nobel-békedíjat kap.Thaiföld · Oslo
  6. 1991Aung San Suu Kyi Nobel-békedíjat kap házi őrizetben.Burma
  7. 1992Az első Dhammayietra béke-menet Kambodzsában.Kambodzsa
  8. 1996Queen és King könyve: az elkötelezett buddhizmus tudományos terület lesz.USA
  9. 2002650 000 ember közös béke-meditációja.Anuradhapura
  10. 2007A „sáfrányforradalom” szerzetesei; megalakul a Buddhist Global Relief.Mianmar · USA
  11. 2017A rohingyák elleni erőszak, amelyet buddhista nacionalisták is szítottak.Mianmar
  12. 2019Buddhisták az Extinction Rebellion klímatüntetésein.London
  13. 2022Thich Nhat Hanh halála a hue-i Tu Hieu kolostorban.Vietnam
8 · Értelmezés

Régi vagy új?

A kutatók máig vitatkoznak arról, hogyan értsük ezt a történetet. Az egyik oldal szerint az elkötelezett buddhizmus a hagyomány hű folytatása, a másik szerint modern újítás.

„Mindig is ott volt”

Rejtett örökség

Kenneth Kraft szerint az elkötelezett buddhizmus elvei, sőt néhány módszere is „a tradíció kezdete óta lappangott”. A Buddha a kasztot bírálta, Asóka kórházakat épített, a kolostorok tanítottak és gyógyítottak. Az új helyzet csak felszínre hozta azt, ami eddig is benne volt.

„Új jelenség”

Modern újjászületés

Christopher Queen szerint a mai értelemben vett elkötelezett buddhizmus „körülbelül 1880-ig nem jelenik meg a buddhista történelemben”. A demokrácia, az emberi jogok és a független civil szervezetek világa új: a mai mozgalmak nem a hatalmat akarják gyakorolni, csak befolyásolni.

Sallie King és Paul Fuller köztes utat javasol. Az alapgondolatok valóban régiek, de az, ahogyan ma a társadalmi rendszereket elemzik és szervezetten próbálják megváltoztatni, a modern kor terméke. Queen szerint a mérce az, hogy egy mozgalom a három menedékben, a Buddhában, a Dharmában és a Szanghában gyökerezik-e. Ha igen, akkor buddhista, még ha új formát is ölt.

„A kereket megforgatni annyi, mint megváltoztatni a kereket.”

Christopher Queen Ambedkar „új járművéről” · saját fordítás
Kapcsolódó

A történet alakítói

Gondolkodj tovább

Kérdések egyéni gondolkodáshoz vagy beszélgetéshez

  1. Szerinted mennyiben segítette a gyarmatosítás elleni küzdelem a buddhizmus megújulását, és mennyiben torzította?
  2. Mit gondolsz Fuller állításáról, hogy a Nyugat „találta fel” a nem elkötelezett buddhizmust?
  3. Asóka egy véres háború után változott meg. Ismersz hasonló „megtérést” a történelemből vagy a saját környezetedből?
  4. Miért születhetett meg egymástól függetlenül három nagy mozgalom ugyanabban az évtizedben?
  5. Lehet-e ugyanannak a vallásnak egyszerre békés és erőszakos „elkötelezettsége”? Mi dönti el, melyik válik erősebbé?
További kérdések minden témához →
Olvass tovább

Ajánlott könyvek

1946The Heritage of the BhikkhuWalpola Rahula · Az elkötelezett buddhizmus korai kiáltványa (angolul 1974)
1957The Buddha and His DhammaB. R. Ambedkar · Az indiai „új buddhizmus” alapkönyve
1988Buddhism TransformedRichard Gombrich és Gananath Obeyesekere · A „protestáns buddhizmus” elemzése
1996Engaged Buddhism: Buddhist Liberation Movements in AsiaChristopher S. Queen és Sallie B. King (szerk.) · Különösen Queen bevezetője
2008The Making of Buddhist ModernismDavid L. McMahan · Hogyan született a modern buddhizmus

Az oldal forrásai: Christopher S. Queen és Sallie B. King (szerk.): Engaged Buddhism (1996, különösen Queen bevezetője, valamint az Ambedkar-, Sarvodaya-, Buddhadasa-, Sulak-, Thich Nhat Hanh- és Soka Gakkai-fejezetek); Sallie B. King: Socially Engaged Buddhism (2009); Paul Fuller: An Introduction to Engaged Buddhism (2022, 1. és 5. fejezet). Az Asóka-rendeletekről, a buddhista zászlóról, a japán háborús szerepvállalásról (Brian Victoria: Zen at War, 1997) és a 2009 utáni eseményekről szóló részek általános, nyilvános források alapján készültek. Az idézetek saját fordítások.

Scroll to Top