Tudomány és oktatás

A buddhizmust gyakran a „legtudományosabb vallásnak” nevezik. Ezen az oldalon megnézzük, honnan ered ez a kép, mennyire igaz, mit tanulnak egymástól a meditálók és az agykutatók, hogyan gondolkodnak a buddhisták az élet kezdetéről és végéről, és miért alapítanak a buddhista mozgalmak iskolákat és egyetemeket.

Olvasási idő: kb. 16 percTémaoldalForrásokkal

Röviden

  • A buddhizmus „tudományos” képe a 19. században alakult ki, részben a keresztény misszionáriusokkal folytatott vitákban.
  • A Dalai Láma 1987 óta rendszeres párbeszédet folytat tudósokkal, és azt mondja: ha a tudomány cáfol egy buddhista állítást, a buddhizmusnak kell változnia.
  • Kritikusok szerint a „tudományos buddhizmus” túlzás, és elfedi a hagyomány vallási, szertartásos oldalát.
  • A bioetikai kérdésekben, például az abortusz vagy az eutanázia ügyében, a nem-ártás elve és az együttérzés néha különböző irányba mutat.
  • Az oktatás sok elkötelezett mozgalom központi ügye: Ambedkartól a japán Soka iskolákig.
1 · Történet

„Tudományos vallás”?

A 19. század végén a gyarmatosított Srí Lankán és más ázsiai országokban a keresztény misszionáriusok gyakran bálványimádásnak és babonának nevezték a buddhizmust. A buddhista megújulás vezetői erre azzal válaszoltak, hogy a buddhizmus valójában észszerűbb és tudományosabb, mint a kereszténység: nincs benne teremtő Isten, nem kér vak hitet, és az ok-okozatiság törvényére épül.

Henry Steel Olcott 1881-es Buddhista katekizmusa már így írt: a buddhizmusban nincsenek olyan dogmák, amelyeket hit alapján kellene elfogadni. A thai Buddhadasa szerzetes később úgy fogalmazott: „A buddhizmus önmagában nem filozófia, hanem tudomány.”

Donald Lopez amerikai kutató szerint ennek a gondolatnak két fő változata van. Az egyik szerint a tudomány nem cáfolja a buddhizmust. A másik szerint a Buddha már kétezer-ötszáz évvel ezelőtt előre látta azt, amit a modern tudomány csak most fedez fel, például a tudat működéséről vagy az anyag természetéről. Az első óvatos és védhető állítás, a második inkább hitvédelem.

2 · Egy híres szöveg

A kālāmáknak szóló beszéd

A buddhizmus „tudományos” szellemének legtöbbet idézett bizonyítéka a Kālāma-szutta. A kālāmák egy falu lakói voltak, akikhez sok vándortanító érkezett, és mindegyik a saját tanítását dicsérte, a többiekét pedig gyalázta. Megkérdezték a Buddhát: kinek higgyenek?

„Ne fogadjatok el valamit csak azért, mert hallottátok, mert hagyomány, mert szóbeszéd, mert az írásokban áll, mert logikusnak tűnik, vagy mert a tanítótok mondja. Ha magatok belátjátok, hogy valami ártó, hibás, és szenvedéshez vezet, akkor hagyjátok el. Ha belátjátok, hogy valami jó, és jólléthez vezet, akkor kövessétek.”

Kālāma-szutta nyomán · saját, rövidített fordítás

Paul Fuller felhívja a figyelmet arra, hogy ez a szöveg nem a tudományos kísérletezésről szól, hanem erkölcsi útmutatás: arról, hogyan ismerjük fel a saját tapasztalatunkból, mi ártó és mi jó. Ettől azonban még fontos üzenete van ma is: a vak engedelmesség helyett a kritikus gondolkodást bátorítja.

3 · Mítosz

Egy hamis idézet

Mítosz

Einstein nem mondta

„A jövő vallása kozmikus vallás lesz… Ha van olyan vallás, amely megfelel a modern tudomány igényeinek, az a buddhizmus.”

Ez az idézet számtalan weboldalon, plakáton és könyvben szerepel Albert Einstein neve alatt. A kutatók azonban sehol nem találták meg Einstein írásaiban vagy beszédeiben. Donald Lopez szerint nem hiteles, valószínűleg későbbi buddhista lelkesedésből született. Ezért ezen az oldalon sem használjuk Einstein szavaiként.

A hamis idézet jól mutatja a csapdát: a buddhizmus iránti rokonszenv könnyen hajlamosít arra, hogy ellenőrzés nélkül elhiggyük, ami igazolja a nézeteinket. Éppen a Kālāma-szutta szelleme kéri, hogy nézzünk utána.

4 · Párbeszéd

A Dalai Láma és az agykutatók

A 14. Dalai Láma gyerekkora óta érdeklődik a tudomány iránt: fiatalon szétszedte és megjavította a lhászai palota régi óráit és autóit. 1987-ben Francisco Varela chilei idegtudóssal és Adam Engle amerikai jogásszal közösen elindította a Mind and Life („Elme és élet”) párbeszédeket. Azóta rendszeresen leül fizikusokkal, pszichológusokkal, agykutatókkal és orvosokkal, hogy együtt gondolkodjanak a tudatról, az érzelmekről és a gyógyulásról.

„Ha a tudományos vizsgálat meggyőzően bizonyítaná, hogy a buddhizmus valamely állítása hamis, akkor el kell fogadnunk a tudomány eredményeit, és el kell vetnünk azt az állítást.”

A 14. Dalai Láma: The Universe in a Single Atom, 2005 · saját fordítás

A párbeszéd kétirányú. A kutatók a tapasztalt meditálók agyát vizsgálják, és új módszereket tanulnak a belső élmények megfigyelésére. Ennek eredményeiről az Elme és gyógyulás oldalon írunk. A Dalai Láma kezdeményezésére pedig az indiai tibeti kolostorokban az amerikai Emory Egyetemmel együttműködve természettudományos képzés indult a szerzeteseknek és apácáknak. Ez ma a kolostori tanterv része. Így a több száz éves logikai és filozófiai képzés mellett a szerzetesek biológiát, fizikát és idegtudományt is tanulnak.

A Dalai Láma ugyanakkor különbséget tesz: a tudomány arról szól, ami mérhető, a buddhizmus pedig arról is, hogyan éljünk jól. Az etikát, a tudat végső természetét vagy az újjászületést a tudomány szerinte nem tudja sem bizonyítani, sem cáfolni.

5 · Vita

Kritikus hangok

Nem mindenki lelkesedik a „tudományos buddhizmusért”. A kritikusok szerint ez a kép túlzó, és veszélyes is lehet.

Mellette

Észszerű, nyitott hagyomány

A buddhizmus valóban a tapasztalatra és a belátásra épít, nem kér vak hitet, és nyitott a változásra. A tudománnyal folytatott párbeszéd mindkét felet gazdagítja: a tudomány új módszereket kap a tudat vizsgálatára, a buddhizmus pedig megtisztulhat az elavult elképzelésektől, például a régi kozmológiától.

Ellene

A „buddhista kivételesség” csapdája

Evan Thompson amerikai filozófus Why I Am Not a Buddhist (2020) című könyvében „buddhista kivételességnek” nevezi azt a hitet, hogy a buddhizmus nem is igazán vallás, hanem tudomány. Szerinte a buddhizmus ugyanolyan vallás, mint a többi, szertartásokkal, hittel és tekintéllyel. Paul Fuller szerint pedig ha csak a „racionális” részt tartjuk értékesnek, láthatatlanná válik az ázsiai buddhisták milliói számára fontos vallásosság: a szertartások, a védő énekek, az ősök tisztelete.

6 · Bioetika

Az élet kezdete és vége

A modern orvostudomány olyan kérdéseket vet fel, amelyekre a régi szövegek nem adhattak kész választ. A buddhisták itt is az alapelvekből indulnak ki: a nem-ártásból, a szándék fontosságából és az együttérzésből. Damien Keown brit kutató 1995-ben írt könyvet a buddhista bioetikáról. Szerinte a buddhista álláspont nagyon közel áll az élet szentségét védő hagyományokhoz, de a gyakorlatban több a rugalmasság és az együttérzés.

Az élet kezdete

Abortusz

A buddhizmus szerint az élet a fogantatással kezdődik, ezért az első fogadalom alapján a legtöbb buddhista tanító ellenzi az abortuszt. A gyakorlat azonban sokszor együttérzőbb, mint a szabály. Japánban a mizuko kujó szertartás lehetőséget ad a szülőknek a gyászra és a megbékélésre, bár kritikusai szerint egyes templomok üzletet csinálnak belőle. Mások szerint a döntést az anya helyzetét is figyelembe véve kell meghozni, mert a szenvedés csökkentése a mérce.

Az élet vége

Eutanázia

A szerzetesi szabályzat súlyos vétségnek tartja, ha valaki halálba beszél egy másik embert, ezért a buddhisták többsége elutasítja az aktív eutanáziát. A fölösleges életmeghosszabbítást viszont nem tartják kötelezőnek. 1993-ban Thaiföldön nagy vitát váltott ki, hogy a súlyos agyvérzést kapott Buddhadasát akarata ellenére kórházba vitték és gépekre kapcsolták. A buddhista válasz inkább a jó halálra való felkészülés és a haldoklók kísérése.

Az adás

Szerv- és testadományozás

Sok buddhista szerint a szervadományozás a nagylelkűség, a dāna legmagasabb formája lehet. A tajvani Tzu Chi Ázsia egyik legnagyobb csontvelődonor-nyilvántartását hozta létre, és orvosi egyetemén a testüket felajánló elhunytakat „néma tanítóknak” nevezik, akiknek a diákok tisztelettel adóznak. Egyes tibeti tanítók viszont óvatosságra intenek, mert szerintük a tudat a halál után még egy ideig a testben marad.

Sok más kérdésben, például a génszerkesztés, a klónozás vagy a mesterséges megtermékenyítés ügyében még nincs kialakult buddhista álláspont. A tanítók többsége itt is ugyanazt kérdezi: milyen szándék vezeti a tettet, és csökkenti vagy növeli a szenvedést?

7 · Nevelés

Oktatás

Az oktatás a buddhizmusban mindig fontos volt. Évszázadokon át a kolostorok voltak a falvak iskolái. Thaiföldön ma is sok szegény családból származó fiú a kolostorban jut tanuláshoz, és ennek a lányok esetében nincs megfelelője. Az elkötelezett mozgalmak közül sokan az oktatásban látják a felszabadulás kulcsát.

  • Ambedkar: „Tanulj!” Jelmondatának első szava nem véletlen. Követői Indiában óvodákat és kollégiumokat működtetnek, hogy a dalit gyerekek is tanulhassanak. Erről a Társadalmi igazságosság oldalon írunk.
  • Makiguchi: értékteremtő nevelés. A japán tanár szerint az élet célja a boldogság, és a nevelés feladata, hogy a gyerekek megtanuljanak értéket teremteni: jót, szépet és hasznosat. A magolás helyett a független, kreatív gondolkodást tartotta fontosnak. A mozgalom későbbi vezetője, Daisaku Ikeda 1971-ben megalapította a tokiói Soka Egyetemet, később az amerikait is.
  • Emberi jogok oktatása Kambodzsában. A vörös khmerek után 25 000 tanárt képeztek ki, hogy az öt fogadalomhoz kötve tanítsák az emberi jogokat az iskolákban.
  • Tajvan: Tzu Chi. Cheng Yen szervezete óvodától egyetemig iskolákat működtet, orvosi egyetemmel és ápolóképzéssel. A segélyezés, az orvoslás, a kultúra és az oktatás a szervezet négy fő területe.
  • Nyugat: kontemplatív oktatás. Az 1974-ben alapított coloradói Naropa Egyetem a meditációt a hagyományos tanulmányokkal ötvözi. Thich Nhat Hanh közössége a Wake Up Schools program keretében tanároknak tanítja az éberséget, hogy ők is jobban bírják a terhelést, és át tudják adni a gyerekeknek.
Magyar vonatkozás

A Tan Kapuja Buddhista Főiskola

Magyarországon 1991 óta működik a Tan Kapuja Buddhista Főiskola Budapesten. Ez Európa egyik első államilag elismert buddhista felsőoktatási intézménye, ahol buddhista tanulmányokból lehet diplomát szerezni. A képzés a buddhista filozófia és gyakorlat mellett a vallástörténetet, a nyelveket és a buddhizmus társadalmi alkalmazását is tanítja.

Kapcsolódó

Kapcsolódó arcok és fogalmak

Gondolkodj tovább

Kérdések egyéni gondolkodáshoz vagy beszélgetéshez

  1. Valójában mennyire egyeztethető össze a buddhizmus és a tudomány? Szerinted az egyezéseket vagy a különbségeket érdemes inkább hangsúlyozni?
  2. Te mit tennél, ha egy számodra fontos meggyőződésedről kiderülne, hogy téves? Mit tanít erről a Dalai Láma idézete?
  3. Miért terjednek olyan könnyen a hamis idézetek? Hogyan tudod ellenőrizni, amit olvasol?
  4. Az abortusz és az eutanázia kérdésében hogyan egyeztetnéd össze a nem-ártás elvét és az együttérzést?
  5. Milyen iskolát tervezne valaki, aki a buddhista értékeket komolyan veszi? Mit tanítana másképp?
További kérdések minden témához →
Olvass tovább

Ajánlott könyvek

1995Buddhism and BioethicsDamien Keown · A buddhista bioetika alapműve
2003Buddhism and Science: Breaking New GroundB. Alan Wallace (szerk.) · Tanulmányok a párbeszédről
2005The Universe in a Single AtomA 14. Dalai Láma · A tudomány és a spiritualitás találkozása
2008Buddhism and Science: A Guide for the PerplexedDonald S. Lopez · A „tudományos buddhizmus” kritikus története
2020Why I Am Not a BuddhistEvan Thompson · Egy filozófus rokonszenves kritikája

Az oldal forrásai: Paul Fuller: An Introduction to Engaged Buddhism (2022, 4. fejezet); Christopher S. Queen és Sallie B. King (szerk.): Engaged Buddhism (1996, Soka Gakkai-, Tibet- és Buddhadasa-fejezetek); Sallie B. King: Socially Engaged Buddhism (2009) és Being Benevolence (2005). A Mind and Life Intézetről, a tibeti kolostorok természettudományos képzéséről, a bioetikai kérdésekről, a Tzu Chi testadományozási programjáról, a Naropa Egyetemről, a Wake Up Schools programról és a Tan Kapuja Buddhista Főiskoláról szóló részek általános, nyilvános források alapján készültek. Az idézetek saját fordítások.

Scroll to Top