Röviden
- A kutatók szerint az elkötelezett buddhizmus nem múló divat, hanem a buddhizmus történetének egyik fordulópontja.
- A legfontosabb közös kihívás a klímaválság, de a béke, a globális etika és a vallások párbeszéde is kiemelt téma.
- A jövő a buddhista közösségeken belül is változást hoz: a nők, a kisebbségek és a tanítói felelősség kérdéseiben.
- Vannak új kérdések is, például a mesterséges intelligencia, amelyekre a hagyomány még csak keresi a választ.
Múló divat vagy fordulópont?
Sallie B. King amerikai vallástudós 1996-ban, az első nagy tanulmánykötet zárásaként azt írta, hogy az elkötelezett buddhizmus túl széles és túl mély ahhoz, hogy eltűnjön. Szerinte a buddhista felszabadító mozgalmak együtt a buddhizmus fejlődésének egyik nagy fordulópontját jelentik. Megfigyelése szerint, miközben a világ más részein a vallási fundamentalizmus erősödött, a buddhista világban a reformista, társadalmilag nyitott irány tartotta magát.
„Az elkötelezett buddhizmus egyszerűen a buddhizmus, amikor a szenvedés enyhítésére gyakorolják. Ebben az értelemben minden buddhizmus elkötelezett.”
Paul Fuller, 2022 · saját fordítás
Negyedszázaddal később Paul Fuller brit kutató tovább is ment. Szerinte az elkötelezett buddhizmus talán nem is külön irányzat, hanem maga a buddhizmus, amikor a mai világ szenvedésére válaszol. Ha ez igaz, akkor a kérdés már nem az, hogy a buddhizmus „elkötelezett” lesz-e, hanem az, hogy hogyan.
Hat nagy kihívás
A forrásainkban hat olyan terület rajzolódik ki, amelyen az elkötelezett buddhisták a jövőt látják.
A klímaválság
A leggyakrabban említett közös kihívás. A buddhista válasz a kölcsönös függésből indul: ha minden összefügg, a bolygó sorsa a mi sorsunk is.
Fegyverkezés és háború
A Dalai Láma és Sulak Sivaraksa olyan világot képzel el, amelyben a nemzetek fokozatosan leépítik hadseregeiket, és közös intézmények őrzik a békét.
Globális etika
Egy összekapcsolt világban közös erkölcsi alapra van szükség. A Dalai Láma szerint ez nem egy vallás, hanem az „egyetemes felelősség” lehet.
A vallások együttműködése
Az elkötelezett buddhisták többsége a vallásokat nem versenytársnak, hanem szövetségesnek látja a közös gondok megoldásában.
Fenntartható fejlődés
A Sarvodaya alapszükségletekre épülő falufejlesztése és Bhután „bruttó nemzeti boldogság” gondolata más mércét kínál, mint a puszta gazdasági növekedés.
A buddhizmus önmaga felé
Nők felszentelése, LMBTQ+ befogadás, tanítói etikai kódexek, digitális közösségek: a jövő kérdése az is, hogyan változnak maguk a buddhista közösségek.
A klímaválság
Az amerikai Joanna Macy korunkat a „Nagy Fordulat” idejének nevezi: az ipari növekedésre épülő társadalomtól egy életfenntartó civilizáció felé kell eljutnunk. Ez szerinte három szálon történik: a pusztítás lassításán, új rendszerek építésén és a gondolkodásmód megváltozásán keresztül.
David Loy az „ökoszattva” eszményét népszerűsíti: olyan emberét, aki a bodhiszattva együttérzését a bolygóra is kiterjeszti. A One Earth Sangha nevű nemzetközi közösség erre épülő képzést is indított. 2019-ben Londonban buddhisták is részt vettek az Extinction Rebellion klímatüntetésein, meditálva a Waterloo hídon.
Thich Nhat Hanh egyik utolsó könyve, a Zen and the Art of Saving the Planet (2021) azt hangsúlyozza, hogy a bolygó megmentése belül kezdődik: a félelem és a kétségbeesés helyett tiszta tudatból fakadó cselekvésre van szükség.
Részletesen: Ökológia.
Világbéke és globális etika
A Dalai Láma 1999-es könyvében, az Ethics for the New Millennium-ben vallástól független etikát javasol, amelynek alapja az egyetemes felelősség: mindannyian felelősek vagyunk mindenki jólétéért. A Dalai Láma ennél konkrétabb javaslatokat is tett: a hadseregek és a fegyveripar fokozatos leépítését, regionális biztonsági erőket, az ENSZ megerősítését és egy „Népek Világtanácsát”, amely a világ lelkiismereteként szólalna meg. Példaként Costa Ricát említi, amely 1948-ban megszüntette a hadseregét.
Sulak Sivaraksa még tovább megy: szerinte az ENSZ-nek a világ polgárai által közvetlenül választott, valódi világparlamentté kellene válnia. A gazdaságot is át kellene állítani a béke szolgálatára, „a harckocsigyárakat traktorgyárakká alakítva”. Sallie King szerint ezekben a javaslatokban közös, hogy nem a nemzetállamok, hanem az emberek érdekeit akarják képviselni.
„A vallásom a kedvesség.”
A 14. Dalai Láma
A vallások párbeszéde
A thai Buddhadasa Bhikkhu élete végéig három fogadalmat tartott meg: segíteni mindenkinek, hogy megértse a saját vallása lényegét; elősegíteni a vallások kölcsönös megértését; és közösen kivezetni a világot az anyagiasság uralma alól. Szerinte minden nagy vallás ugyanazt tanítja a mélyén: az önzés legyőzését.
A buddhizmus ebben a tutaj hasonlatára támaszkodik: a tanítás olyan, mint egy tutaj, amely átvisz a folyón, de nem kell a hátunkon cipelnünk. Ha a tanítás eszköz és nem cél, akkor más vallások is lehetnek jó eszközök. Így gondolkodik Thich Nhat Hanh, Sulak Sivaraksa és a Dalai Láma is.
Más mérce, mint a növekedés
A Srí Lanka-i Sarvodaya mozgalom, amelyet A. T. Ariyaratne alapított, évtizedekkel az ENSZ fenntartható fejlődési céljai előtt tíz alapszükségletben határozta meg, mire van szüksége egy falunak: többek között tiszta vízre, elegendő élelemre, lakhatásra, egészségügyre, oktatásra és lelki, kulturális életre. Bhután az 1970-es évek óta a bruttó nemzeti termék helyett a „bruttó nemzeti boldogságot” tekinti fő mércének. A japán eredetű Soka Gakkai International az ENSZ mellett működő civil szervezetként vesz részt a béke, a leszerelés és a fenntarthatóság ügyében.
Részletesen: Gazdaság.
A buddhizmus belső megújulása
Paul Fuller szerint a jövő egyik legfontosabb kérdése az, hogy a buddhista közösségek maguk hogyan változnak. Néhány irány, amely már ma is látható:
- Nők felszentelése: egyre több országban válhatnak nők teljes jogú apácává, bár sok helyen a hivatalos szerzetesi vezetés ezt ma sem ismeri el. Lásd: Nők, nemek.
- LMBTQ+ befogadás: világszerte alakulnak befogadó közösségek, és tanítók, például a tajvani Chao-Hwei, az egyenlő jogok mellett szólalnak fel.
- Tanítói felelősség: több nyugati közösségben vezetői visszaélések kerültek napvilágra. Sok szangha ezután etikai kódexet és panaszeljárást vezetett be. Lásd: Kritikák.
- Szekuláris buddhizmus: Stephen Batchelor és mások a buddhista gyakorlatot a hagyományos hitelemek, például az újjászületés nélkül értelmezik.
- Digitális szangha: a Covid-járvány idején sok közösség online folytatta a közös gyakorlást, az INEB pedig segélyalapot hozott létre a rászorulóknak.
Új kérdések, amelyekre még nincs kész válasz
Forrásaink nem tárgyalják a 21. század néhány új kérdését. Ezekről nem állítunk kész buddhista álláspontot, csak megmutatjuk, mely tanítások lehetnek kiindulópontok.
Mit jelent a nem-ártás egy olyan technológia esetében, amely döntéseket hoz helyettünk? Ki a felelős a következményekért? A szándék, a karma és az együttérzés fogalmai segíthetnek a gondolkodásban.
Ha a sóvárgás a szenvedés oka, mit jelent egy olyan gazdaság, amely a figyelmünkért versenyez? Az éberség itt nemcsak stresszkezelés, hanem a szabadság védelme is lehet.
Hogyan alkalmazható a kölcsönös függés és a szerető kedvesség a menekültek és a migránsok helyzetére? Kik a „mieink”, ha minden lény összefügg?
Nézőpontok
A buddhizmus új korszaka
Sallie King és Paul Fuller szerint az elkötelezett buddhizmus a buddhizmus és a modern világ találkozásának legéletképesebb ága. A legidealistább embereket vonzza, és a hagyomány alapértékeiből, az együttérzésből és a nem-ártásból táplálkozik, ezért hosszú távon is megmaradhat.
Mi marad meg a hagyományból?
Sallie King maga is felteszi a kérdést: ha a buddhizmus mindent csak eszköznek tekint, még önmagát is, megőrizheti-e a saját arcát? Robert Bellah amerikai szociológus „túlzott toleranciának” nevezte, amikor egy vallás annyira alkalmazkodik, hogy elveszíti önállóságát. Mások azt kérdezik, nem válik-e a buddhizmus a nyugati liberális értékek puszta visszhangjává.
A két nézőpont nem zárja ki egymást. A jövő talán azon múlik, hogy a buddhisták meg tudják-e őrizni a gyakorlat mélységét, miközben nyitottak maradnak a világ szenvedésére.
Kapcsolódó arcok és fogalmak
Kérdések egyéni gondolkodáshoz vagy beszélgetéshez
- Melyek az elkötelezett buddhizmus legfontosabb jellemzői? Radikálisan új dolog, vagy a régi buddhizmus folytatása?
- Vannak-e olyan buddhista tanítások, amelyekről nem lehet lemondani anélkül, hogy a buddhizmus elveszítené önmagát?
- Mit adhat a buddhista etika a mesterséges intelligencia és a digitális világ kérdéseihez?
- Szerinted melyik a hat kihívás közül a legsürgetőbb, és miért?
Ajánlott könyvek
Az oldal forrásai: Christopher S. Queen és Sallie B. King (szerk.): Engaged Buddhism (1996, záró fejezet); Sallie B. King: Being Benevolence (2005) és Socially Engaged Buddhism (2009); Paul Fuller: An Introduction to Engaged Buddhism (2022, 10. fejezet). A Costa Ricára, Bhutánra, a Soka Gakkai ENSZ-kapcsolataira és Batchelorra vonatkozó részek általános, nyilvános források alapján készültek. Az „Új kérdések” rész saját, nyitott felvetés, nem a források álláspontja. Az idézetek saját fordítások.