Cheng Yen

Tajvani buddhista apáca, aki 1966-ban harminc háziasszonnyal és néhány bambuszpersellyel kezdte. Mozgalma, a Tzu Chi ma a világ egyik legnagyobb buddhista segélyszervezete, kórházakkal, egyetemmel és milliós önkéntes tagsággal. Azt tanítja, hogy a buddhistáknak az együttérzés bódhiszattvájának szemeivé és kezeivé kell válniuk.

sz. 1937TajvanMahájána apácaA Tzu Chi alapítója
Olvasási idő: kb. 10 percPortréForrásokkal
Született
1937, Közép-Tajvan
Hagyomány
kínai mahájána buddhizmus; tanítója Yin Shun mester, a „humanista buddhizmus” jeles képviselője
Ismert róla
a Tzu Chi („együttérzés és segítség”) Buddhista Alapítvány; kórházak, katasztrófasegély, újrahasznosítás, csontvelő-nyilvántartás
Székhelye
a Csing Sze kolostor Hualienben, Tajvan keleti partján
Elismerés
Ramon Magsaysay-díj (1991) és számos nemzetközi kitüntetés
Jelmondata
„A rossz kerülése jó. De a jó cselekedet még fontosabb.”

Röviden

  • Fiatal nőként apja halála után kezdte keresni az élet értelmét, és apáca lett.
  • Két megrázó élmény után elhatározta, hogy a buddhizmusnak tettekben kell megmutatkoznia.
  • 1966-ban harminc háziasszonnyal megalapította a Tzu Chit, amelynek tagjai minden nap félretettek egy kevés pénzt.
  • A Tzu Chi ma kórházakat, egyetemet, televíziót működtet, és a világ számos országában nyújt katasztrófasegélyt.
  • Szervezete szigorúan politikamentes: ezért juthat be olyan országokba is, ahová mások nem.
1 · Ifjúság

Út a kolostorig

Cheng Yen 1937-ben született Közép-Tajvanon. Fiatal nőként apja váratlan halála mélyen megrendítette, és elkezdte keresni, mi az élet értelme, és mi történik a halál után. Egyre többet járt templomokba, és végül otthagyta otthonát, hogy apáca legyen.

Az 1960-as évek elején Tajvan keleti partján, Hualien környékén élt egyszerű körülmények között. Itt lett tanítványa Yin Shun mesternek, a kínai „humanista buddhizmus” egyik legfontosabb gondolkodójának, aki maga is Taixu tanítványa volt. Yin Shun egyetlen tanácsot adott neki útravalóul: hogy a buddhizmusért és minden élőlényért dolgozzon.

2 · Fordulópont

Két élmény

Sallie King szerint két élmény indította el Cheng Yen életművét.

Az első

Vértócsa a kórház előtt

Egy nap egy kis kórházban járt, és vértócsát látott a bejáratnál. Megtudta, hogy egy őslakos nőt vetélés miatt hoztak be, de a kórház nem fogadta, mert a családja nem tudta kifizetni a díjat. A nőt elvitték. Cheng Yen mélyen megrendült: valakit azért hagytak magára, mert szegény volt.

A második

Három katolikus apáca

Nem sokkal később három katolikus apáca kereste fel, és beszélgettek. Az apácák azt mondták: a katolikusok kórházakat és iskolákat építenek, a buddhisták viszont passzívak, a saját üdvösségükkel foglalkoznak, és semmit sem tesznek a társadalomért. Cheng Yen ezt nem tudta cáfolni.

„Kuan-jin figyelő szemeivé és segítő kezeivé válunk, és a világ soha többé nem mondhatja ránk, buddhistákra, hogy passzívak vagyunk.”

Cheng Yen · saját fordítás

Kuan-jin, az együttérzés bódhiszattvája a kelet-ázsiai buddhizmus legszeretettebb alakja, akit gyakran ezer kézzel és ezer szemmel ábrázolnak, hogy minden szenvedőt meglásson és mindenkin segíthessen.

3 · 1966

Harminc háziasszony

1966-ban Cheng Yen harminc háziasszonnyal megalapította a Tzu Chi („együttérzés és segítség”) közösséget. Mindegyik asszony kapott egy kis bambuszperselyt, amelybe minden nap, mielőtt a piacra ment, egy kevés pénzt dobott a bevásárlásra szánt összegből. Cheng Yen szerint nem az összeg számított, hanem az, hogy minden nap gondoljanak a rászorulókra.

Ő maga és az apácatársai sem fogadtak el adományt a saját megélhetésükre. Kézműves munkával, gyertyák és más termékek készítésével tartották el magukat, és ez a kolostorban ma is így van. Az összegyűjtött pénzt teljes egészében a szegények segítésére fordították.

Sallie King egy jellemző történetet is leír: egy gazdag támogató egyszer felajánlotta, hogy egymaga kifizeti egy egész kórház építését. Cheng Yen udvariasan visszautasította. Azt akarta, hogy minél több ember adhasson, mert hitt abban, hogy minden szívben ott alszik a nagy szeretet, és ezt kell felébreszteni.

„Mélyen hiszem, hogy minden szívben ott él egy felbecsülhetetlen nagy szeretet.”

Cheng Yen · saját fordítás
4 · Munka

A négy küldetés

A Tzu Chi tevékenysége négy fő területre épül. Sallie King szerint ezek a buddhizmus négy mérhetetlen szívbeli minőségének felelnek meg:

együttérzésSegélyezésSzegények gondozása, és katasztrófasegély a világ számos országában, földrengésektől árvizekig.
szerető kedvességOrvoslásKórházak, ingyenes orvosi rendelések, csontvelődonor-nyilvántartás.
kiegyensúlyozottságOktatásÓvodától egyetemig, orvos- és ápolóképzéssel.
együttörvendésKultúraKiadványok, televízió, és a jó hírek terjesztése a rosszak helyett.

A szervezet első nagy vállalkozása egy kórház volt Hualienben, Tajvan egyik legszegényebb vidékén. 1986-ban nyílt meg, és ott senkit sem utasítottak el pénz hiányában. Azóta több kórház, orvosi egyetem, ápolóképző főiskola és saját televíziós csatorna is létrejött.

A Tzu Chi önkéntesei, akiket kék-fehér egyenruhájukról ismerni fel, a világ számos országában nyújtanak segítséget földrengések, árvizek és háborúk után. A szervezet Ázsia egyik legnagyobb csontvelődonor-nyilvántartását hozta létre, és egy nagy újrahasznosítási mozgalmat is elindított: a tajvani önkéntesek ezrei válogatják a hulladékot, a műanyag palackokból pedig takarókat készítenek a katasztrófák áldozatainak. A testüket orvosi célra felajánló elhunytakat az egyetemen „néma tanítóknak” nevezik.

5 · Tanítás

Mit tanít?

A tett fontosabb, mint a szó

Cheng Yen nem bonyolult filozófiát tanít. A Tzu Chi jelmondata egyszerű: „Csak csináld!” Szerinte a buddhista út a hétköznapi jócselekedetekben teljesedik ki.

„A rossz cselekedetek kerülése jó. De a jó cselekedetek véghezvitele még fontosabb.”

Cheng Yen · saját fordítás

Adó és kapó egyaránt hálás

A segítés szerinte nem egyirányú: a szegények segítséget kapnak, a gazdagoknak pedig felébred a szeretete, ezért mindkét fél hálás lehet a másiknak. A Tzu Chi önkéntesei ezért meghajolnak azok előtt, akiknek segítséget visznek, és megköszönik, hogy segíthettek.

Az én és a másik

„Ha mindenki boldog, csak akkor vagyok boldog. Ha mindenki egészséges, csak akkor vagyok egészséges. Ha az emberi szenvedés véget ér, az én szenvedésem is véget ér.”

Cheng Yen · saját fordítás

Három fogadalom

Cheng Yen a mozgalom céljait három rövid fogadalomban foglalta össze: megtisztítani a szíveket, harmóniát teremteni a társadalomban, és megszabadítani a világot a katasztrófáktól.

6 · Elv

Politika nélkül

A Tzu Chi az elkötelezett buddhista szervezetek közül talán a legszigorúbban apolitikus. A tagok tíz fogadalma között az öt hagyományos buddhista fogadalom mellett az is szerepel, hogy nem vesznek részt politikai tevékenységben és tüntetésekben. A többi fogadalom a dohányzás, a szerencsejáték és a spekulatív befektetések kerüléséről, a szülők tiszteletéről, a szelíd beszédről, sőt a közlekedési szabályok betartásáról szól.

Ennek az elvnek gyakorlati előnye is van: a Tzu Chi olyan országokba is bejuthatott segélyezni, ahol más szervezeteket nem engedtek dolgozni. Cheng Yen szerint a társadalom jobbá válása nem magától a társadalomtól, hanem a tagjaitól jön: ha az emberek szíve megtisztul, a társadalom is megváltozik.

7 · Értékelés

Hogyan értékeljük?

Kritika

Elég a jócselekedet?

Sallie King szerint a Tzu Chi apolitikus álláspontja korlátot is jelent. 2001. szeptember 11. után Cheng Yen azt mondta, hogy minden gyűlölet az elméből fakad. King szerint ez igaz, de nem elég: a szenvedésnek társadalmi és politikai okai is vannak, és ezekről hallgatni maga is döntés. Sulak Sivaraksa és mások szerint a rendszereket is meg kell változtatni. Tajvanon a szervezet pénzügyeinek átláthatóságát és egyes építkezéseit is érte nyilvános kritika.

Érdeme

Milliókat mozgatott meg

Kevés buddhista mozgalom ért el ekkora gyakorlati hatást. A Tzu Chi milliókat tanított meg arra, hogy a vallásos élet segítő cselekvés is lehet, és megcáfolta a passzív buddhizmus képét. Cheng Yen azt is megmutatta, hogy egy apáca egy hatalmas nemzetközi szervezet vezetője lehet, egy olyan hagyományban, amely sokáig háttérbe szorította a nőket.

8 · Örökség

Öröksége

A Tzu Chi Tajvan egyik legnagyobb civil szervezete lett, és a világ számos országában vannak csoportjai, Amerikától Afrikáig. Sallie King szerint Cheng Yen azt a mahájána eszményt valósította meg, hogy a bódhiszattva nem a kolostorban vár, hanem ott van, ahol a szenvedés.

Cheng Yen életműve a Nők, nemek, szexualitás oldalon bemutatott tajvani modell része is: Tajvanon a felszentelt szerzetesek többsége nő, és az apácák nagy intézményeket vezetnek. A Tzu Chi orvosi és oktatási munkájáról a Tudomány és oktatás oldalon is írunk.

Kapcsolódó

Kapcsolódó arcok és témák

Gondolkodj tovább

Kérdések egyéni gondolkodáshoz vagy beszélgetéshez

  1. Miért utasíthatta vissza Cheng Yen egy gazdag ember nagy adományát? Mit nyer egy közösség, ha sokan adnak keveset?
  2. Mit jelenthet a te életedben, hogy valaki „szemmé és kézzé” válik mások számára?
  3. Elég-e a jócselekedet, vagy a társadalmi rendszereken is változtatni kell? Kinek adsz igazat: Cheng Yennek vagy Sulak Sivaraksának?
  4. Mi a különbség a között, ha valaki segít, és ha hálás, hogy segíthetett?
További kérdések →

Az oldal forrásai: Sallie B. King: Being Benevolence (2005) és Socially Engaged Buddhism (2009). Életrajzi részletei (Yin Shun mester, a kórház megnyitása, az újrahasznosítási program, a csontvelő-nyilvántartás, a Magsaysay-díj, a tajvani kritikák) általános, nyilvános források alapján. Az idézetek saját fordítások.

Scroll to Top