Ökológia: a Föld mint szangha

Ha minden mindennel összefügg, akkor a kivágott erdő, a szennyezett folyó és a felmelegedő bolygó is a mi szenvedésünk. Ezen az oldalon bemutatjuk, hogyan válaszolnak a buddhisták a környezeti válságra: a thai szerzetesektől, akik narancs köpenyt kötnek a fákra, a nyugati gyakorlókig, akik a klímagyászt dolgozzák fel.

Olvasási idő: kb. 18 percTémaoldalForrásokkal

Röviden

  • A környezeti válságot sok buddhista „globális szenvedésnek” (global dukkha) tekinti, amelynek ugyanazok a gyökerei, mint az egyéni szenvedésnek: kapzsiság, gyűlölet, tévhit.
  • A legfontosabb kapcsolódási pont a kölcsönös függés: a természet pusztítása önpusztítás.
  • Thaiföldön szerzetesek 1988 óta „szentelik fel” a fákat, hogy megvédjék az erdőt a kivágástól.
  • Nyugaton költők, ökológusok és zen tanítók építettek ki egy „ökodharmát”, amely a gyakorlatot és a környezetvédelmet köti össze.
  • Kutatók vitatják, hogy a régi buddhizmus valóban „zöld” volt-e. A válasz árnyalt.
1 · A kérdés

Globális szenvedés

A Buddha korában nem volt klímaváltozás, műanyagszennyezés vagy fajok tömeges kihalása. A régi szövegekben ezért nem találunk kész válaszokat ezekre a kérdésekre. Paul Fuller brit kutató szerint ezért nem konkrét kijelentéseket kell keresni, hanem azokat a szemléletmódokat, amelyek a mai helyzetben is eligazítanak: az együttérzést, a mértékletességet és a kölcsönös függés belátását.

Ruben Habito Fülöp-szigeteki születésű zen tanító a környezeti válságot „globális dukkhának”, az egész bolygó szenvedésének nevezte. Kenneth Kraft amerikai kutató tréfásan új „járművet” javasolt a buddhizmus régi irányzatai (théraváda, mahájána, vadzsrajána) mellé: a terrayánát, a „föld-járművet”.

A gondolatmenet egyszerű. A buddhizmus szerint a szenvedés gyökere a sóvárgás, a gyűlölet és a tévhit. A környezeti válság mögött ugyanezek állnak, csak társadalmi méretben: a soha el nem fogyó fogyasztási vágy, a természettel szembeni ellenségesség, és az a tévhit, hogy az ember a természeten kívül áll.

2 · Tanítások

Miért „zöld” a buddhizmus?

A buddhista környezetvédők öt tanításra szoktak hivatkozni:

Kölcsönös függés

Minden összefügg

Ha a levegő, a víz, a talaj és az élőlények egyetlen hálót alkotnak, akkor a természet pusztítása önpusztítás. Thich Nhat Hanh szerint „a természetnek ártani annyi, mint magunknak ártani, és fordítva”.

Nem-én

Az ökológiai én

Ha nincs éles határ köztem és a világ között, az „én” kitágulhat: az erdő, a folyó is hozzám tartozik. Joanna Macy ezt „az én kizöldülésének” nevezi.

Az első fogadalom

Nem ártani semmilyen életnek

A buddhizmus nem csak az emberi életet védi. Thich Nhat Hanh változatában a gyakorló az emberek, az állatok, a növények és az ásványok életét is védeni akarja.

Buddha-természet

Szent-e a fa?

Egyes kínai és japán tanítók szerint a növényeknek, sőt a hegyeknek és folyóknak is van buddha-természetük. A 13. századi Dógen zen mester a hegyek és vizek „szútrájáról” írt.

Elégedettség

Kevesebb is elég

A sóvárgás a szenvedés oka. A fogyasztói társadalom éppen a sóvárgásra épül. Az egyszerű élet a buddhista szemlélet szerint nem lemondás, hanem szabadság.

Thich Nhat Hanh ezt a papírlap példájával tette szemléletessé. Ha jól megnézzük, a lapban ott van az egész természet:

felhőesőfapapírte, aki olvasod
3 · Thaiföld

A fák felszentelése

Thaiföld erdei az 1960-as évektől riasztó ütemben pusztultak a fakitermelés, a pénzért termesztett növények ültetvényei és a gátépítések miatt. Sallie King adatai szerint csak 1976 és 1989 között az erdőterület több mint negyede eltűnt. 1988-ban Dél-Thaiföldön a kopár hegyoldalakról lezúduló áradások és földcsuszamlások több száz ember életét követelték. A kormány ezután, 1989-ben, betiltotta a fakitermelést, de az illegális irtás folytatódott.

1988az első fafelszentelés Észak-Thaiföldön
>25%erdőterület tűnt el 1976 és 1989 között
50 milliófát szenteltek fel 1996–97-ben
2005gyilkolták meg az erdővédő Phra Supojot

Az észak-thaiföldi falvakban dolgozó szerzetesek látták, hogy a parasztok szegénysége és az erdő pusztulása összefügg. 1988-ban Mae Chai faluban Phrakhru Manas szerzetes különös szertartást tartott: narancssárga szerzetesi köpenyt tekert az erdő legöregebb fái köré, mintha szerzetessé avatná őket.

Hogyan működik?

„Az erdő elpusztítása az élet elpusztítása”

Thaiföldön a szerzetesi köpeny szent. Senki sem bántana egy szerzetest, és egy köpenybe öltöztetett fát sem könnyű kivágni. A szertartás során a falu közösen énekel, facsemetéket helyeznek a Buddha-szobor elé, majd elültetik őket. A fa felszentelése után az egész erdő szent hellyé válik, és a falubeliek maguk szerveznek járőrt, hogy megvédjék.

Susan Darlington amerikai antropológus, aki évekig kutatta ezeket a szerzeteseket, egy plakátot is lefényképezett. A felirata: „Az erdő elpusztítása az élet, az újjászületés és a nemzet elpusztítása.”

A mozgalom gyorsan terjedt. 1996–97-ben, a király trónra lépésének 50. évfordulóján országos kampányban 50 millió fát szenteltek fel. A szerzeteseket „környezetvédő szerzeteseknek” kezdték nevezni.

Az ár

Az erdővédelem veszélyes munka. Az erdők mögött komoly gazdasági érdekek állnak. Phra Prajak erdővédő szerzetest az 1990-es évek elején letartóztatták, és arra kényszerítették, hogy levesse a köpenyét. Phra Supoj Suwajano szerzetest 2005-ben meggyilkolták, miután szembeszállt az illegális fakitermelőkkel. A konzervatív egyházi vezetők közül sokan nem nézték jó szemmel, hogy a szerzetesek „politizálnak”.

4 · Tibet

Tibet, a béke zónája

A 14. Dalai Láma 1987-es ötpontos béketervének egyik pontja a tibeti természeti környezet helyreállítása volt. Tibet hatalmas fennsíkja Ázsia legnagyobb folyóinak forrásvidéke. A Dalai Láma szerint a világ népességének közel fele függ az innen eredő vizektől. Úgy látja, hogy a kínai megszállás óta Tibet erdeinek közel felét kivágták, és nukleáris hulladékot is tároltak a területén.

Javaslata szerint Tibet teljes egészében demilitarizált „béke-zóna” lehetne, és egyben a világ legnagyobb természetvédelmi parkja. A terv nem valósult meg, de jól mutatja, hogyan fonódik össze a buddhista gondolkodásban a béke, a szabadság és a természet védelme.

„Az együttérzés nemcsak azt kívánja tőlünk, hogy tiszteljük az embereket, hanem azt is, hogy tiszteljük és gondozzuk a többi fajt és a környezetet, és ne avatkozzunk be az életükbe.”

A 14. Dalai Láma · saját fordítás
5 · Plum Village

Thich Nhat Hanh és a Föld

Thich Nhat Hanh a környezetvédelmet nem külön ügynek, hanem a gyakorlat részének tekintette. Szerinte ha egy folyó beteg, akkor mi magunk is betegek vagyunk, mert a folyó vize bennünk is ott van. A tudatos evés gyakorlata például azt jelenti, hogy egy narancs elfogyasztása közben átérezzük a napfényt, az esőt, a földet és a munkát, amely létrehozta.

Közösségeiben az étkezés növényi alapú, és az utolsó évtizedekben egyre többet tanított a klímaválságról. A Plum Village hagyományában megalakult az Earth Holder („a Föld hordozói”) közösség, amely a környezetvédelmi gyakorlatot szervezi. Késői írásait 2021-ben Zen and the Art of Saving the Planet („A zen és a bolygó megmentésének művészete”) címmel adták ki.

„A természetnek ártani annyi, mint magunknak ártani, és fordítva.”

Thich Nhat Hanh · saját fordítás
6 · Nyugat

Ökodharma nyugaton

Egy tréfás szútra

Smokey Medve-szútra

1969-ben Gary Snyder amerikai költő, aki évekig zen gyakorlóként élt Japánban, paródia-szútrát írt. Benne a Nagy Nap Buddha Smokey medve alakjában, az amerikai erdőtűz-megelőzési kampány kabalájaként jelenik meg, hogy megvédje az erdőket. A szöveg végén azt ígéri, hogy aki terjeszti a tanítást, annak mindig lesz érett szedre és egy napos zug egy fenyő alatt, „és végül eléri a legmagasabb, tökéletes megvilágosodást”.

A tréfa mögött komoly gondolat áll: a nyugati buddhizmus kezdettől összefonódott a természet szeretetével. Arne Naess norvég filozófus, a mélyökológia megalkotója szerint a buddhizmusból könnyű belépni az ökológiai gondolkodásba, mert mindkettő elveti, hogy az ember a természet ura volna. John Seed ausztrál aktivista hét évet töltött intenzív meditációval, aztán egy erdővédő tüntetésen úgy érezte, hogy „az erdő benne van, és szólítja”. Az esőerdők védelme lett a gyakorlata.

Joanna Macy és a „nagy fordulat”

Joanna Macy amerikai buddhista tanító évtizedeken át a környezeti mozgalom egyik legfontosabb szellemi vezetője volt. Szerinte a világ fájdalma, amelyet érzünk, nem betegség, hanem a kölcsönös függés jele: a világ szenvedése rajtunk keresztül éri el a tudatunkat. Az általa kidolgozott csoportos gyakorlatok segítenek kimondani a félelmet és a kétségbeesést, és ebből erőt meríteni. Az egyik ilyen gyakorlat a Minden Lények Tanácsa, amelyben a résztvevők egy állat, egy folyó vagy egy hegy nevében szólalnak meg.

Macy szerint korunk feladata a „nagy fordulat”: az ipari növekedésre épülő társadalomtól eljutni egy olyan civilizációig, amely fenntartja az életet.

Kolostorok, boltok, tüntetések

  • Zen Mountain Monastery (New York állam). Az alapszabály szerint a kolostor területének 80%-a „örökre vad” marad. A közösség úgy tekint magára, mint aki a nem érző lények, a fák és a kövek ügyvédje is.
  • Egy hangosbemondó. Jim Gollin, a Rainforest Action Network buddhista elnöke kampányában aktivisták egy nagy barkácsáruház-lánc boltjaiban a hangosbemondón keresztül hívták fel a figyelmet az esőerdőkből származó faárukra. A cég végül szövetségessé vált. Gollin szerint a cél nem a „rosszak” legyőzése volt, hanem a változás.
  • Ökoszattvák. David Loy amerikai zen tanító a bódhiszattva mintájára „ökoszattvának” nevezi azt, aki a Föld szolgálatát vállalja. A One Earth Sangha online képzést indított ilyen gyakorlóknak.
  • Közös nyilatkozat. 2009-ben buddhista tanítók a világ minden tájáról közös nyilatkozatban szólítottak fel a klímaválság elleni cselekvésre. Tíz évvel később, 2019-ben Londonban buddhisták is ott meditáltak az Extinction Rebellion klímatüntetésein.
7 · Állatok

Az állatok

Az első fogadalom, a nem-ölés, minden érző lényre vonatkozik. A buddhizmusban az állatok nem eszközök, hanem lények, akik ugyanúgy kerülni akarják a szenvedést, mint mi. A Dhammapada szerint „mindenki fél a bottól, mindenkinek drága az élete”.

A gyakorlat mégis sokféle. A kelet-ázsiai mahájána szerzetesek többnyire vegetáriánusok. A théraváda szerzetesek hagyományosan azt eszik, amit alamizsnaként kapnak, és a tibeti hagyományban a zord éghajlat miatt a húsevés megszokott volt. A Dalai Láma maga is többször próbált vegetáriánus lenni. A nyugati buddhisták közül egyre többen választják a növényi étrendet.

Egyes buddhisták a gyári állattartás ellen is fellépnek. Brad Miller amerikai buddhista aktivista szervezete a borjúhús bojkottjára szólított fel, és Sallie King szerint az Egyesült Államokban a borjúhús fogyasztása jelentősen, mintegy kétharmadával csökkent.

Árnyoldal

A jó szándék is okozhat kárt. Kelet-Ázsiában népszerű érdemszerző szertartás a „lények szabadon engedése”: halakat, madarakat, teknősöket vesznek a piacon, és szabadon engedik őket. Mára ez üzletté vált: az állatokat sokszor kifejezetten erre a célra fogják be, és a szabadon engedett idegen fajok károsíthatják a helyi élővilágot. Több buddhista közösség ezért ma inkább élőhelyvédelemre fordítja az adományokat.

8 · Lelki oldal

Gyász és remény

A klímaválság nemcsak külső, hanem lelki kérdés is. Sokan éreznek szorongást, gyászt vagy tehetetlenséget a hírek hallatán, ezt ma „ökoszorongásnak” is nevezik. A buddhista gyakorlat ebben két módon segíthet.

Az egyik az elfordulás nélküli jelenlét: nem kell elfojtani a fájdalmat, és nem kell beleveszni sem. Az éberség segít megmaradni vele. A másik a kiegyensúlyozottság (upekkhā): tenni a jóért anélkül, hogy az eredményhez görcsösen ragaszkodnánk. Joanna Macy ezt „aktív reménynek” nevezi: a remény nem az, hogy biztosan jól alakul minden, hanem az, hogy azért dolgozunk, amit szeretnénk, akár sikerül, akár nem.

„Az aktív remény nem arra vár, hogy megmentsenek minket. Azt jelenti, hogy részt veszünk abban, amiben reménykedünk.”

Joanna Macy és Chris Johnstone gondolata nyomán · saját fordítás
9 · Vita

Zöld-e a buddhizmus?

Kényelmes volna azt mondani, hogy a buddhizmus mindig is környezetbarát vallás volt. A kutatók egy része azonban óvatosságra int.

A kételkedők

A régi buddhizmus nem volt „öko”

Lambert Schmithausen német buddhológus szerint a korai indiai szövegekben a vadon inkább veszélyes hely vagy a meditáció helyszíne, nem önmagában érték. A függő keletkezés eredetileg azt magyarázta, hogyan szabadulhat meg az egyén a szenvedéstől, nem azt, hogy „minden összefügg”. Johan Elverskog történész szerint a buddhizmus terjedése Ázsiában a földművelés és a kereskedelem terjeszkedésével járt együtt, és a kolostorok gyakran maguk is erdőket irtottak.

A védelmezők

A szemlélet akkor is érvényes

Paul Fuller szerint ettől még legitim, hogy a mai buddhisták a régi tanításokat új helyzetre alkalmazzák. Az együttérzés, a nem-ártás és a mértékletesség a régi szövegekben is megvan, és ha következetesen alkalmazzuk őket, abból ökológiai etika születik. Kelet-Ázsiában ráadásul a taoista hatás miatt a természet régóta vallási értéknek számít.

Fuller végső következtetése: az ökobuddhizmus nem eltérés a hagyománytól, és nem is teljesen új vallás, hanem a szenvedés enyhítésének természetes kiterjesztése a bolygóra. Egy másik nyitott kérdés, hogy egy szertartás, például a fafelszentelés, elég-e a mélyebb okok, az eladósodás vagy a nemzetközi faipar ellen.

Kapcsolódó

Kapcsolódó arcok és fogalmak

Gondolkodj tovább

Kérdések egyéni gondolkodáshoz vagy beszélgetéshez

  1. Szerinted környezetbarát vallás a buddhizmus? Mely tanításai segítik az ökológiai gondolkodást, és melyek nem?
  2. Működhet-e egy szertartás, például a fák felszentelése, a gazdasági érdekek ellen? Milyen „szertartásaink” vannak nekünk, amelyek védenek valamit?
  3. Gondolj egy tárgyra, amit ma használtál. Mennyi „nem-tárgy” van benne: víz, föld, energia, munka?
  4. Mit kezdesz a klímaválság miatti szorongással? Segíthet-e a „remény az eredményhez való ragaszkodás nélkül” gondolata?
  5. Hol a határ a személyes felelősség (kevesebb fogyasztás) és a rendszerszintű változás (törvények, vállalatok) között?
További kérdések minden témához →
Olvass tovább

Ajánlott könyvek

1991World as Lover, World as SelfJoanna Macy · A kölcsönös függés és az „ökológiai én”
2000Dharma Rain: Sources of Buddhist EnvironmentalismStephanie Kaza és Kenneth Kraft (szerk.) · A buddhista környezetvédelem forrásai
2012The Ordination of a TreeSusan M. Darlington · A thai környezetvédő szerzetesek története
2012Active HopeJoanna Macy és Chris Johnstone · Remény és cselekvés a válság idején
2021Zen and the Art of Saving the PlanetThich Nhat Hanh · Késői tanítások a Földről

Az oldal forrásai: Paul Fuller: An Introduction to Engaged Buddhism (2022, 6. fejezet); Sallie B. King: Socially Engaged Buddhism (2009, 6. fejezet) és Being Benevolence (2005); Christopher S. Queen és Sallie B. King (szerk.): Engaged Buddhism (1996, Tibet-fejezet). A thai fakitermelési tilalomról, a Plum Village közösségről, a 2009-es buddhista klímanyilatkozatról, a „lények szabadon engedésének” ökológiai kockázatairól és Elverskog kutatásairól szóló részek általános, nyilvános források alapján készültek. Az idézetek saját fordítások.

Scroll to Top