Társadalmi igazságosság

Hogyan lehet buddhista módon kiállni a kirekesztettekért? Ezen az oldalon az indiai „érinthetetlenek” felszabadulásától az emberi jogok buddhista értelmezésén át a hajléktalanok, a rabok és a rasszizmus áldozatai mellett végzett munkáig mutatjuk be az elkötelezett buddhisták válaszait.

Olvasási idő: kb. 20 percTémaoldalForrásokkal

Röviden

  • Buddhista szemmel az igazságtalanság egyszerűen ártás egy élőlénynek, és a cél nem a bosszú, hanem a szenvedés megszüntetése.
  • A legnagyobb buddhista igazságossági mozgalom Ambedkar nevéhez fűződik: indiai „érinthetetlenek” milliói találtak a buddhizmusban méltóságot.
  • Az elkötelezett buddhisták többsége elfogadja az emberi jogokat, de inkább a mások iránti felelősség felől közelít hozzájuk.
  • A szegénységet már a régi szövegek is a bűn és az erőszak okának tartják.
  • Nyugaton a buddhisták a hajléktalanok, a rabok és a rasszizmus áldozatai mellett dolgoznak, és ellenzik a halálbüntetést.
380 000ember tért át Ambedkarral egy napon, 1956-ban
~8 millió„új buddhista” él ma Indiában
25 000tanárt képeztek ki emberi jogokra Kambodzsában
1000rab meditált egyszerre az indiai Tihar börtönben
1 · Alapok

Mit jelent az igazságosság buddhista szemmel?

Érdekes módon az „igazságosság” szó ritkán fordul elő az elkötelezett buddhisták beszédében. Sokkal gyakrabban beszélnek szenvedésről, ártásról és felelősségről. Ennek oka, hogy a nyugati igazságosság-fogalomban gyakran ott van a megtorlás, a „megkapja, amit érdemel” gondolata, ami a buddhisták szerint könnyen bosszúvá válik.

Samdhong Rinpoche, a száműzött tibeti kormány egykori miniszterelnöke egy interjúban azt mondta, hogy nem ismeri az igazságosság nyugati fogalmát. A buddhizmusban egyszerűen senkinek sincs joga igazságtalanságot elkövetni, és az igazságtalanság nem más, mint ártás bármely élőlénynek. Szerinte az erőszakmentesség és a társadalmi igazságosság egy érme két oldala: igazságos társadalom csak erőszakmentes társadalomban lehetséges.

„Húsz éve keresem a gonoszt, és sehol sem találtam. Okokat és feltételeket viszont bőven.”

Melody Ermachild Chavis, halálraítéltek védelmében dolgozó nyomozó · saját fordítás

Ez a mondat jól mutatja a buddhista nézőpontot. A rossz tettnek okai vannak: szegénység, erőszakos gyerekkor, kirekesztés, függőség. Aki ezeket látja, az nem mentegeti a tettet, de nem is gondolja, hogy a büntetés önmagában megoldás. A kérdés az, hogyan lehet megváltoztatni a feltételeket, amelyek a szenvedést újratermelik.

2 · India

Ambedkar és a dalitok: újjászületés a kaszton kívül

Indiában évszázadokon át százmilliók éltek a kasztrendszeren kívül, „érinthetetlenként”. Ma dalitnak („összetörtnek”) nevezik magukat. Nem mehettek be a templomokba, nem ihattak a közös kutakból, és a legalantasabb munkákat kellett végezniük.

Bhimrao Ramji Ambedkar 1891-ben született egy ilyen családban. Az iskolában az osztályterem hátuljában, a saját zsákvásznán kellett ülnie, és ha szomjas volt, valaki felülről öntötte a szájába a vizet, hogy ne érjen a csészéhez. Ennek ellenére New Yorkban és Londonban szerzett doktori fokozatot, ügyvéd lett, később India első igazságügy-minisztere és az indiai alkotmány fő kidolgozója.

  1. 1927Mahadban ezrekkel együtt iszik a közös víztározóból, ahonnan a dalitok addig nem ihattak. Ugyanabban az évben nyilvánosan elégeti a kasztrendszert szentesítő ősi törvénykönyvet, a Manuszmritit.
  2. 1935Bejelenti: hinduként született, de nem hinduként fog meghalni. Két évtizeden át keresi, melyik vallás adna méltóságot népének.
  3. 194270 000 aktivista előtt mondja ki jelmondatát: „Tanulj! Tiltakozz! Szerveződj!”
  4. 1956. okt. 14.Nagpurban felveszi a három menedéket és az öt fogadalmat, és vele együtt mintegy 380 000 dalit. Hat héttel később meghal.

„Ha önbecsülést akartok, változtassatok vallást. Ha egyenlőséget akartok, változtassatok vallást. Ha olyan világot akartok teremteni, amelyben boldogan éltek, változtassatok vallást.”

B. R. Ambedkar, Yeola, 1935 · saját fordítás, rövidítve

Miért éppen a buddhizmus?

Ambedkar sokáig mérlegelt. Tárgyalt szikhekkel, muszlimokkal és keresztényekkel is. Végül a buddhizmust választotta, mert indiai eredetű, észszerű, nem ismer kasztot, és a Buddha maga is elutasította, hogy a születés határozza meg az ember értékét. A régi szövegekből kigyűjtötte azokat a történeteket, amelyekben a Buddha borbélyt, utcaseprőt, érinthetetlen lányt és leprást fogadott be a közösségébe.

Utolsó könyvében, a The Buddha and His Dhamma-ban a buddhizmust kifejezetten társadalmi tanításként olvasta: szerinte a nyolcrétű ösvény célja az, hogy megszüntesse azt az igazságtalanságot és embertelenséget, amelyet ember követ el ember ellen. Követői ezt az irányt navayánának, „új járműnek” nevezik.

Ambedkar értelmezése vitatott. Elutasította az újjászületést és a „múltbeli karma” tanítását, mert szerinte azokat a kasztrendszer igazolására használták. Hagyományos buddhisták szerint ezzel túl messzire ment. Hívei szerint épp ez tette a buddhizmust élő, felszabadító erővé. Az áttért közösségek ma is erősen tisztelik: sok dalit otthonban a Buddha mellett Ambedkar képe áll.

3 · Ambedkar után

„A sokak javára”: óvodák a nyomornegyedben

Ambedkar halála után a frissen áttértek tanító nélkül maradtak. Az egyik legsikeresebb válasz egy angol születésű szerzetes, Sangharakshita nevéhez kötődik, aki Indiában találkozott Ambedkarral. Az általa alapított brit rend egyik tagja, Lokamitra 1977-ben véletlenül éppen az áttérés évfordulóján járt Nagpurban, és félmillió ember előtt beszélt. Ott maradt, és élete munkája lett a dalit buddhisták segítése.

Így jött létre az indiai TBMSG nevű közösség és szociális szervezete, a Bahujan Hitay, ami azt jelenti: „a sokak javára”. A név egy régi történetre utal: a Buddha egyszer addig nem kezdett tanítani, amíg egy éhes munkást meg nem etettek, mert „az éhség a legnagyobb nyomorúság”.

Az 1990-es évek elején a szervezet több mint negyven óvodát működtetett nyomornegyedekben, kollégiumokat tartott fenn szegény diákoknak, írni-olvasni tanított nőket, és egészségügyi ellátást nyújtott több ezer embernek. Vallásra való tekintet nélkül bárki igénybe veheti. A vezetést mára szinte teljesen maguk a dalit buddhisták vették át.

Fontos kiegészítés

Sangharakshita (1925–2018) megítélése azóta erősen megváltozott. A nyugati rendjében (ma Triratna) történt szexuális visszaélésekről később súlyos beszámolók jelentek meg, és a szervezet nyilvánosan foglalkozott ezekkel. Az indiai munka eredményei ettől valósak, de a tanító személyét nem lehet kritika nélkül bemutatni. Erről a Kritikák oldalon is írunk.

4 · Jogok

Emberi jogok buddhista szemmel

Az emberi jogok nyelve nyugati eredetű. Kérdés, hogy összefér-e a buddhizmussal. Az 1990-es években néhány ázsiai politikus, például Szingapúr vezetője, Lee Kuan Yew azzal érvelt, hogy az emberi jogok idegenek az „ázsiai értékektől”. Sallie King amerikai kutató megfigyelte, hogy ezt egyetlen buddhista aktivista sem mondja: ők inkább a diktátorok kifogásának tartják.

„Ha az eszméket csak a születési helyükön tartanánk érvényesnek, akkor a buddhizmus is csak Észak-Indiára korlátozódna.”

Aung San Suu Kyi gondolatmenete nyomán · saját fordítás

Tudósok azért felvetettek néhány buddhista fenntartást. Sallie King mindegyikre válaszol:

FenntartásKié a jog, ha nincs „én”?Ha a buddhizmus szerint nincs állandó, különálló én, akkor ki birtokolná a jogokat? A jogok nyelve nem erősíti-e az ego illúzióját?
VálaszKing szerint ez álprobléma: a fogadalmakhoz is csak hétköznapi, „működő” személy kell. Akit megkínoznak, az szenved, akár van végső énje, akár nincs.
FenntartásA tulajdonhoz való jogAz Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata védi a magántulajdont. A buddhizmus viszont a ragaszkodást a szenvedés okának tartja.
VálaszA tulajdon védelme a gyengéket is védi: Tibetben és Burmában a kolostorok és a földek elvétele is jogsértés. A buddhizmus a felhalmozást bírálja, nem a létfenntartást.
FenntartásCsak az ember számít?A nyugati emberi jogok csak az emberre vonatkoznak, a buddhizmus minden érző lényre.
VálaszEz nem akadály, hanem hozzájárulás: a buddhizmus kiterjesztheti a gondolkodást az állatokra és a természetre is.
FenntartásJogok vagy kötelességek?A hagyományos buddhista szövegek a kötelességekről beszélnek: a királyéról, a szülőkéről, a munkaadóéról.
VálaszA kettő ugyanannak két oldala: a te kötelességed az én jogom. Samdhong Rinpoche szerint a buddhista nem a saját jogait védi, hanem a másokét.
FenntartásA követelés harcias hangjaA jogok nyelve vitát, pereskedést, szembenállást sugall, a buddhizmus a harmóniát keresi.
VálaszEzt King is nyitott kérdésnek tartja. Az aktivisták használják a jogok nyelvét, de inkább szenvedésről, mint „igazságtételről” beszélnek.

A gyakorlatban az elkötelezett buddhisták régóta használják az emberi jogok nyelvét. A Dalai Láma 1993-ban az ENSZ bécsi emberi jogi világkonferenciája idején a civil szervezetek fórumán beszélt az egyetemes jogokról, mert Kína nyomására a hivatalos ülésen nem szólalhatott fel. Kambodzsában a vörös khmerek után az emberi jogokat a szerzetesek az öt fogadalomhoz kötve tanították, mert így az emberek nem idegen, nyugati eszmének érezték. Egy kambodzsai intézet 25 000 tanárt képzett ki, akik évente közel hárommillió diáknak tanították az emberi jogokat.

„Egyetlen jogot sem találok, amely ellentétes lenne a Buddha tanításával. A buddhista szemlélet azonban más: nem a saját jogainkat akarjuk védeni, hanem a másokét. A felelősségből indulunk ki, nem a jogokból.”

Samdhong Rinpoche · saját fordítás
5 · Szegénység

„Az éhség a legnagyobb nyomorúság”

A buddhizmust gyakran a lemondás vallásának tartják, és a szerzetesek valóban szegénységben élnek. De az önként vállalt egyszerűség más, mint a kényszerű nyomor. A régi szövegek szerint a nyomor nem erény, hanem a társadalmi hanyatlás oka.

Ősi tanmese

A király, aki nem adott

A Cakkavatti-sīhanāda-szutta egy uralkodóról szól, aki nem segített a rászorulókon. Ezért elterjedt a szegénység. A szegénységből lopás lett. A lopás ellen a király kardot fogott, és ettől elterjedtek a fegyverek. A fegyverekből gyilkosság, a gyilkosságból hazugság lett, és így tovább, amíg az egész társadalom szét nem esett. A szöveg tanulsága egyszerű: a bűnözés ellen nem a büntetés, hanem a nyomor felszámolása a megoldás.

Thich Nhat Hanh a második éberségi gyakorlatban a lopás fogalmát a társadalomra is kiterjesztette: a kizsákmányolás, a társadalmi igazságtalanság és az elnyomás szerinte is lopás, sőt „lassú ölés”. A Srí Lanka-i Sarvodaya mozgalom pedig azt javasolja, hogy egy ország sikerét ne a gazdasági növekedéssel mérjék.

„Ne azt kérdezzük, mennyit nőtt a gazdaság. Azt kérdezzük: hány ember jut ma kiegyensúlyozott étkezéshez?”

A. T. Ariyaratne gondolata · saját fordítás

A tajvani Tzu Chi segélyszervezet szerint a segítés mindkét félnek ajándék: „a szegények segítséget kapnak, a gazdagok szeretete pedig felébred, így mindketten hálásak lehetnek egymásnak.” A gazdasági kérdésekről részletesebben a Gazdaság oldalon írunk.

6 · Hajléktalanság

Hajléktalanok között: a brownie-pékség

Bernie Glassman (1939–2018) eredetileg űrkutatási mérnök volt, aztán zen tanító lett. Az 1980-as években a New York melletti Yonkersben, ahol akkoriban az Egyesült Államok egyik legmagasabb volt a hajléktalanok aránya, pékséget nyitott. A Greyston Bakery olyan embereket alkalmazott, akiket máshol senki sem vett fel: volt rabokat, hajléktalanokat, szenvedélybetegeket.

„Nem azért veszünk fel embereket, hogy brownie-t süssünk. Azért sütünk brownie-t, hogy embereket vehessünk fel.”

A Greyston Bakery mottója · saját fordítás

A pékség köré lakások, gyerekfelügyelet és egy HIV-betegeket ellátó ház épült. Glassman előbb megkérdezte a hajléktalanokat, mire van szükségük. A válasz meglepte: nem ételre, hanem gyerekfelügyeletre és egy postacímre, mert anélkül nem lehet állást keresni.

Glassman „utcai elvonulásokat” is szervezett: tanítványaival néhány napra pénz nélkül az utcára költöztek, hogy maguk is megtapasztalják a hajléktalanságot. Az általa alapított Zen Peacemakers közösség három alapelve:

  • Nem-tudás. Elengedni az előre kész véleményeket arról, mi a baj és mi a megoldás.
  • Tanúságtétel. Ott lenni a szenvedés és az öröm mellett, elfordulás nélkül.
  • Szerető cselekvés. Ami ebből a jelenlétből természetesen következik, önmagunk és mások felé.
7 · Börtön

Dharma a börtönben

Ősi történet

Angulimāla, a sorozatgyilkos

A Buddha korában élt egy rabló, aki megölt áldozatai ujjaiból nyakláncot fűzött; innen a neve: Angulimāla, „ujjfüzér”. Egy nap a Buddhát vette üldözőbe, de akármilyen gyorsan futott, nem érte utol. Végül rákiáltott: „Állj meg, szerzetes!” A Buddha így felelt: „Én már megálltam, Angulimāla. Most állj meg te is.” A rabló megtért, szerzetes lett, és a hagyomány szerint megvilágosodott.

A történet a börtönmunka jelképe lett: senki sem reménytelen eset. Nagy-Britanniában a buddhista börtönlelkészi szolgálat ma is az ő nevét viseli.

Indiában a hírhedt Tihar börtönben Kiran Bedi, a delhi börtönök főfelügyelője, az 1990-es években S. N. Goenka meditációs tanítót hívta be. Először az őröket képezték ki, aztán egyszerre ezer rab vett részt egy tíznapos csendes elvonuláson. A tapasztalatok szerint csökkent a visszaesés, és ma állandó meditációs központ működik a börtönben.

Az Egyesült Államokban John Daido Loori zen tanító 1984-ben országos buddhista börtönhálózatot alapított, amely évente több mint ezer levelet kap rabokból. Fleet Maull tizennégy évet töltött börtönben drogcsempészetért, és közben hálózatot szervezett a börtönben haldoklók kísérésére. Jarvis Jay Masters a San Quentin börtön halálsorán lett buddhista, és könyvet írt arról, hogyan gyakorolja ott az együttérzést.

Büntetés helyett helyreállítás

Az elkötelezett buddhisták szinte egyöntetűen ellenzik a halálbüntetést. Sulak Sivaraksa szerint mindenkinek meg kell adni az esélyt a változásra. A büntetést elfogadhatónak tartják, ha a társadalmat védi, vagy segíti az elkövetőt belátni a tettét, de a megtorlást, vagyis a bosszút elutasítják. Ezért sokan támogatják a helyreállító igazságszolgáltatást, amelyben az áldozat, az elkövető és a közösség együtt keresi a jóvátétel útját.

8 · Rasszizmus

Rasszizmus és a sokszínű szangha

Az Egyesült Államokban sokáig úgy tűnt, hogy a meditációs központokat főként jómódú, fehér középosztálybeli emberek látogatják, miközben az ázsiai bevándorló buddhista közösségek és a színes bőrű gyakorlók láthatatlanok maradtak. Az utóbbi két évtizedben ez a kérdés a nyugati buddhizmus egyik legfontosabb vitája lett.

Fekete buddhista tanítók, például angel Kyodo williams és Lama Rod Owens Radical Dharma (2016) című könyvükben arról írtak, hogy a faji igazságtalanság felismerése maga is a gyakorlat része: amíg nem látjuk, milyen előítéleteket hordozunk, nem lehetünk igazán szabadok. A 2020-as Black and Buddhist című kötet fekete gyakorlók tapasztalatait gyűjtötte össze. Ugyanebben az évben George Floyd meggyilkolása után sok amerikai buddhista közösség nyilvánosan kiállt a faji igazságosság mellett, és külön csoportokat indított színes bőrű gyakorlóknak.

Anālayo német théraváda szerzetes 2020-ban könyvet írt arról, hogyan segíthet az éberség a saját, nem tudatos előítéleteink felismerésében.

Árnyoldal

A buddhista intézmények sem mentesek a diszkriminációtól. Japánban egyes templomok évszázadokon át megkülönböztető halotti neveket adtak a megvetett burakumin kaszt tagjainak. Ez az 1970-es és 80-as években nagy botrányt kavart, és több buddhista felekezet nyilvános önkritikát gyakorolt. A buddhizmus elvei egyenlőséget tanítanak, de az intézmények nem mindig követik őket.

9 · Vita

Belül vagy kívül kezdődik a változás?

Az elkötelezett buddhisták egyik nagy vitája, hogy a társadalmat az egyének belső átalakulása vagy az intézmények megváltoztatása teszi jobbá.

Cheng Yen

Az emberek változzanak

A tajvani apáca szerint a társadalom javulása nem magából a társadalomból, hanem a tagjaiból fakad. Ha minden ember szíve megtisztul, a társadalom is megváltozik. Szervezete ezért szigorúan távol tartja magát a politikától, és segélyezéssel, gyógyítással, oktatással foglalkozik.

Sulak Sivaraksa

A rendszerek is változzanak

A thai gondolkodó szerint az elme és a társadalmi struktúrák egymást alakítják. Hiba a külvilágot rendbe tenni úgy, hogy közben az elménket nem tesszük önzetlenné, de az is hiba nyugodtnak lenni, miközben nem törődünk a társadalmi feltételekkel. A kizsákmányoló gazdaság és a militarizmus is a kapzsiság, a gyűlölet és a tévhit intézményes formája.

Sallie King szerint a legtöbb elkötelezett buddhista a kettőt együtt vallja, csak a hangsúly más. Egy másik, máig nyitott kérdés, hogy van-e olyan helyzet, amikor a megbékélés nem elég, és szükség van az elszámoltatásra is. Ezt a Béke oldalon a kambodzsai példán mutatjuk be. A karma „áldozathibáztató” olvasatáról az Alapelvek oldalon írunk.

Kapcsolódó

Kapcsolódó arcok és fogalmak

Gondolkodj tovább

Kérdések egyéni gondolkodáshoz vagy beszélgetéshez

  1. Ambedkar szerint a vallásváltás a felszabadulás útja lehet. Mit gondolsz, miért választott vallást, és nem csak politikai mozgalmat?
  2. Egyetértesz Samdhong Rinpochéval, hogy a mások jogaiért viselt felelősség fontosabb, mint a saját jogaink védelme? Hol lehet ennek határa?
  3. „Okokat és feltételeket találok, gonoszt nem.” Mit változtatna ez a gondolat a büntetésről alkotott véleményeden?
  4. Glassman előbb megkérdezte a hajléktalanokat, mire van szükségük. Mikor segítettél úgy, hogy nem kérdezted meg a másikat?
  5. A te környezetedben kik a „láthatatlanok”? Mit jelentene velük szemben a tanúságtétel?
További kérdések minden témához →
Olvass tovább

Ajánlott könyvek

1957The Buddha and His DhammaB. R. Ambedkar · Az indiai „új buddhizmus” alapkönyve
1998Bearing WitnessBernie Glassman · Tanúságtétel, utcai elvonulások, a Peacemaker-út
1998Buddhism and Human RightsDamien Keown, Charles Prebish és Wayne Husted (szerk.) · Tudományos tanulmányok a vitáról
2005Being BenevolenceSallie B. King · Az emberi jogokról és az igazságosságról szóló fejezetek
2016Radical Dharmaangel Kyodo williams, Lama Rod Owens és Jasmine Syedullah · Faj, szeretet és felszabadulás

Az oldal forrásai: Christopher S. Queen: „Dr. Ambedkar and the Hermeneutics of Buddhist Liberation” és Alan Sponberg: „TBMSG: A Dhamma Revolution in Contemporary India” (in: Queen és King szerk., Engaged Buddhism, 1996); Sallie B. King: Being Benevolence (2005, 5. és 8. fejezet) és Socially Engaged Buddhism (2009, 3. és 7. fejezet); Paul Fuller: An Introduction to Engaged Buddhism (2022). A Sangharakshitáról, a 2020-as amerikai eseményekről és a japán burakumin-diszkriminációról szóló kiegészítések általános, nyilvános források alapján készültek. Az idézetek saját fordítások.

Scroll to Top