Röviden
- Az elkötelezett buddhizmus a hagyományos buddhista tanításokra épül, de azokat a társadalmi szenvedésre is alkalmazza.
- A négy nemes igazság nemcsak az egyéni lélek, hanem egy falu, egy ország vagy a bolygó gondjainak elemzésére is használható.
- A legfontosabb gondolat a kölcsönös függés: minden mindennel összefügg, ezért a másik szenvedése engem is érint.
- A belső gyakorlat (bölcsesség) és a segítő cselekvés (együttérzés) összetartozik, mint a madár két szárnya.
- Az öt fogadalom nemcsak tilalom: mindegyiknek van pozitív párja, és mindegyik kiterjeszthető a társadalomra.
- A karmát nem a sors igazolásaként, hanem a mai tetteink felelősségeként értik.
A négy nemes igazság új olvasatban
A Buddha első tanítása négy egyszerű állítás volt, amelyet sokan egy orvos munkájához hasonlítanak. Először megnevezi a betegséget (a szenvedést), aztán megkeresi az okát, kimondja, hogy van gyógyulás, végül felírja a kezelést. A Buddha maga így foglalta össze a tanítását: „Csak a szenvedést tanítom, és a szenvedés megszűnését.”
A páli dukkha szót általában „szenvedésnek” fordítják, de a jelentése tágabb. Sallie B. King amerikai kutató szerint leginkább azt jelenti, hogy valami nem illeszkedik: amit akarunk, és ami van, nem fedi egymást. Lehet ez fájdalom, csalódás, hiány vagy a mulandóság miatti szorongás.
Az elkötelezett buddhisták ezt a négylépéses gondolkodást elemzési sablonként használják a társadalmi problémákra is. Mi a baj? Mi okozza? Hogyan nézne ki a megoldás? Mi vezet oda?
Egy ország és egy elnyomott közösség négy igazsága
Srí Lanka, polgárháború. A Sarvodaya mozgalom béketerve a négy nemes igazság szerint épült fel. A probléma maga az erőszak, nem a tamil felkelők vagy a kormány. Az okai a szegénység és az etnikai feszültség. A cél a béke, az út pedig a közös munka: a terv azt javasolta, hogy tízezer szingaléz önkéntes töltsön egy évet tamil falvakban.
India, a kaszton kívüliek. Christopher Queen kutató szerint B. R. Ambedkar így olvasta újra a tanítást. A szenvedés az igazságtalanság és a szegénység. Az oka az elnyomó társadalmi intézmények, vagyis a kapzsiság, a gyűlölet és a tévhit közösségi formái. A cél: szabadság, egyenlőség, testvériség. Az út Ambedkar jelmondata: „Tanulj! Tiltakozz! Szerveződj!”
Ez nem azt jelenti, hogy a belső szenvedés megszűnik fontosnak lenni. Az elkötelezett buddhisták szerint a két szint összefügg: a háborút is emberi elmék indítják, és a nyomor is beszűkíti az elmét.
Kölcsönös függés: minden összefügg
Ha egyetlen gondolatot kellene kiemelni, ez lenne az. Paul Fuller brit kutató szerint a kölcsönös függés az elkötelezett buddhizmus kulcsfogalma, ahogy a mahájána buddhizmusban az üresség, a korai buddhizmusban pedig a mulandóság volt az.
A gondolat gyökere a Buddha tanítása a függő keletkezésről (paṭicca-samuppāda): semmi sem jön létre önmagától, minden feltételekből születik, és ha a feltételek megszűnnek, maga is megszűnik. Thich Nhat Hanh erre saját szót alkotott: interbeing, magyarul talán „egymásban levés”.
„Ha költő vagy, tisztán látod, hogy ebben a papírlapban felhő úszik. Felhő nélkül nincs eső, eső nélkül nem nőnek a fák, fák nélkül nincs papír. A felhő és a papírlap kölcsönösen vannak.”
Thich Nhat Hanh nyomán · saját fordítás
Indra hálója
A kínai buddhizmus egyik szép képe Indra isten hálója. A hatalmas háló minden csomópontjában egy csillogó drágakő ül, és minden drágakő tükrözi az összes többit, a többi pedig őt. Ha egyetlen kő megmozdul, az egész háló megremeg. Sulak Sivaraksa thai gondolkodó szerint ez a buddhista megértés lényege: „Semmi sem jön létre elszigetelten. Minden egyén végtelenül tükröz minden mást.”
Miért következik ebből a cselekvés?
Ha a jólétem mások munkájától, a távoli földek termésétől és a természettől függ, akkor a szenvedésük sem lehet közömbös. A ruhám, a telefonom, az ételem összeköt engem azokkal, akik előállították. A kölcsönös függés így leírásból etikai felszólítás lesz: vállalj felelősséget azért a hálóért, amelynek része vagy.
Fuller szerint ez a mai értelmezés „hibrid tan”: a régi függő keletkezés tanítását a modern rendszerelmélet és ökológia gondolataival ötvözi. A régi szövegekben a függő keletkezés inkább azt magyarázta, hogyan ragadunk bele a szenvedés körforgásába. A mai, derűsebb és világ felé forduló olvasat új, de Fuller szerint ettől még hiteles továbbgondolás.
Nem-én: segíteni gőg nélkül
A buddhizmus egyik legnehezebben érthető tanítása a nem-én (anattā). Azt mondja, hogy nincs állandó, különálló „én”, amely mindentől függetlenül létezne. Ez nem azt jelenti, hogy nem létezünk, hanem hogy folyamatosan változó, egymásba fonódó folyamatok vagyunk.
Ennek nagyon gyakorlati következménye van a segítésre. A mahájána Gyémánt-szútra szerint a tökéletes adakozásban nincs adó, nincs kapó, és nincs ajándék. Aki úgy segít, hogy közben a saját jóságára gondol, az a segítettet lekezeli, magát pedig felemeli. Sallie King szerint ez a tanítás a „segítő gőgjének” ellenszere.
„Ha mindenki boldog, csak akkor vagyok boldog. Ha mindenki egészséges, csak akkor vagyok egészséges. Ha az emberi szenvedés véget ér, az én szenvedésem is véget ér.”
Cheng Yen, a tajvani Tzu Chi alapítója · saját fordítás
Ugyanezért mondja a Dalai Láma, hogy ha már önzők vagyunk, legyünk „bölcsen önzők”: a saját boldogságunk úgyis mások boldogságán múlik. Az én és a másik érdeke a mélyben összeér.
A négy mérhetetlen
A buddhizmus négy szívbeli minőséget tart különösen fontosnak. Páli nevük brahmavihāra, azaz „fenséges lakhely”, mert aki bennük él, olyan, mintha az istenek között lakna. Azért „mérhetetlenek”, mert nem szabad őket egy szűk körre korlátozni: minden lényre ki kell terjeszteni őket.
Szerető kedvesség
A jóakarat mindenki iránt, kivétel nélkül: barát, idegen és ellenfél iránt egyaránt. Nem érzelgősség, hanem döntés: a másik javát akarom.
A gyakorlatban: Maha Ghosananda a vörös khmerekkel is leült tárgyalni, mert szerinte nekik volt a legnagyobb szükségük a szeretetre.
Együttérzés
A szív megremeg a másik szenvedése láttán, és szeretné, hogy az megszűnjön. Az elkötelezett buddhizmus szerint ennek cselekvésbe kell fordulnia.
A gyakorlatban: a Sarvodaya jelmondata szerint „sajnálni az embereket nem elég. Tegyél azért, hogy segíts nekik.”
Együttörvendés
Öröm mások sikerén és boldogságán, irigység nélkül. Ez véd a kiégés és a keserűség ellen, amely sok aktivistát fenyeget.
A gyakorlatban: a tajvani Tzu Chi négy fő munkaterületét (segélyezés, orvoslás, kultúra, oktatás) a négy mérhetetlenhez kötik.
Kiegyensúlyozottság
Nyugodt, pártatlan elme, amely nem billen ki sem a dicsérettől, sem a kudarctól, és nem tesz különbséget „mieink” és „idegenek” között.
A gyakorlatban: Thich Nhat Hanh szerint válság idején az első feladat nyugodtnak és éberenek maradni, ahogy egy túlterhelt csónakban is.
„Ahogy az anya egyetlen gyermekét életével is óvja, úgy ápolj határtalan szívet minden lény iránt.”
Mettā-szutta · saját fordítás
Bölcsesség és együttérzés: a madár két szárnya
A buddhista hagyomány régi képe szerint a bölcsesség és az együttérzés olyan, mint a madár két szárnya: eggyel nem lehet repülni. Az együttérzés bölcsesség nélkül vak jó szándék, a bölcsesség együttérzés nélkül hideg tudás.
A méhkaptár
Maha Ghosananda kambodzsai szerzetes szívesen mesélte ezt a történetet. Egy férfi nagyon szerette a barátját. Egy nap látta, hogy a barátja kertjében egy méhkaptár áll, és a méhek csípik őt. Fogta a baltáját, hogy megmentse, és szétverte a kaptárt. A méhek feldühödtek, és a barátját halálra csípték.
A tanulság Maha Ghosananda szerint: „Az együttérzés bölcsesség nélkül nagy szenvedést okozhat. Jobb egy bölcs ellenség, mint egy ostoba barát. A bölcsességnek és az együttérzésnek együtt kell járnia. Ha csak az egyik van meg, az olyan, mintha egy lábon járnánk.”
Thich Nhat Hanh ugyanezt fordítva fogalmazta meg: „Ha megértesz, nem tehetsz mást, mint hogy szeretsz.” A mély megértésből természetesen fakad a szeretet. Sulak Sivaraksa pedig így figyelmeztet mindkét irányban: hiba a külvilágot rendbe tenni úgy, hogy közben a saját elménket nem tesszük nyugodttá és önzetlenné. De az is hiba nyugodtnak és elszakadtnak lenni úgy, hogy közben nem törődünk mások sorsával.
Az öt fogadalom ma
Az öt fogadalom (pañca-sīla) a buddhista erkölcs alapja, szerzetesek és laikusok számára egyaránt. Első ránézésre tilalmak listája. Sallie King szerint azonban ezek csak a minimumot jelölik ki, amelyen nem szabad alul maradni. Mindegyiknek van egy pozitív párja, amely felfelé nyitott: abban mindig lehet tovább fejlődni.
Az elkötelezett buddhisták a fogadalmakat a társadalom szintjére is kiterjesztik. Sulak Sivaraksa szerint az első fogadalom ma azt is jelenti, hogy egy igazságos és könyörületes világ alakításán dolgozunk. A harmadikról pedig azt írja, hogy a buddhista szexuáletikának azokkal a globális rendszerekkel is foglalkoznia kell, amelyek a nők kizsákmányolását lehetővé teszik.
Thich Nhat Hanh az öt fogadalmat öt éberségi gyakorlattá fogalmazta át. Az elsőben például azt vállalja a gyakorló, hogy nem öl, nem hagyja, hogy mások öljenek, és nem helyesel semmilyen gyilkolást, sem gondolataiban, sem életmódjában. Az ötödik a tudatos fogyasztásról szól: nem csak az ételről és italról, hanem a filmekről, a zenéről, a hírekről és mindarról, amit a tudatunkba engedünk.
„Nem lehetünk teljesen erőszakmentesek. De ha vegetáriánusok vagyunk, az erőszakmentesség irányába haladunk.”
Thich Nhat Hanh · saját fordítás
Ez az idézet jól mutatja a gondolkodásmódot: a fogadalom nem vizsga, amelyen átmegyünk vagy elbukunk, hanem egy irány, amerre egész életünkben haladhatunk.
Nézetekhez nem ragaszkodni
Kevésbé ismert, de nagyon fontos alapelv, hogy a buddhizmus óvatos a merev nézetekkel. A Buddha egy híres hasonlata szerint a tanítás olyan, mint egy tutaj. Arra való, hogy átkeljünk vele a folyón, nem arra, hogy a túlparton a hátunkon cipeljük tovább.
Egy másik régi szövegben egy Dandapāni nevű vitatkozó férfi azt kérdezi a Buddhától, mit tanít. A Buddha azt feleli, hogy olyan tanítást hirdet, amely miatt az ember senkivel sem kerül vitába a világon. Paul Fuller szerint a nézetekkel nem az a gond, hogy hamisak, hanem hogy merevek: a merev nézet harcot szül.
„Ne bálványozz és ne köss magad semmilyen tanhoz, elmélethez vagy ideológiához, még a buddhistákhoz sem. Minden gondolatrendszer csak útmutató eszköz, nem abszolút igazság.”
A Tiep Hien Rend első előírása · saját fordítás
Thich Nhat Hanh ezt a háború tapasztalatából tette rendje első szabályává: Vietnamban kommunisták és antikommunisták egyaránt eszmék nevében öltek. Szerinte a béke csak akkor lehetséges, ha nem ragaszkodunk egy nézethez.
„Kis b-vel írt buddhizmus”
Sulak Sivaraksa ezért különbséget tesz a nagy B-vel és a kis b-vel írt buddhizmus között. A nagy B-s Buddhizmus az intézmény, a szertartás, a nemzeti büszkeség, amely néha diktatúrákat és nagyvállalatokat is legitimál. A kis b-s buddhizmus a lényeg: az éberség, az önzetlenség és a barátság.
„Nem kell egy bizonyos hitet vallanod, nem kell a Buddhát imádnod, nem kell részt venned a szertartásokon. Az a fontos, hogy növekedj az éberségben, és kevésbé önző legyél.”
Sulak Sivaraksa · saját fordítás
A karma új olvasata
A karma szó eredetileg egyszerűen „cselekvést” jelent: a szándékos tetteink következményekkel járnak. A hétköznapi vallásosságban azonban sok helyen sorsszerű magyarázattá vált. Aki szegény, beteg vagy nőnek született, az „rossz karmát hozott” egy előző életből, tehát „megérdemli”.
Az elkötelezett buddhisták közül sokan élesen bírálják ezt az értelmezést. B. R. Ambedkar szerint a „múltbeli karma” tanítása csak arra jó, hogy az állam és a társadalom kibújjon a szegények sorsáért viselt felelősség alól. Szerinte elképzelhetetlen, hogy a Buddha, akit a „Nagy Együttérzőnek” neveztek, ilyen tanítást támogatott volna.
Ouyporn Khuankaew thai aktivista a családon belüli erőszak áldozataival dolgozik. Azt tanítja nekik, hogy a szenvedésük nem az ő „rossz karmájuk”, hanem társadalmi struktúrák és a nők elleni erőszak következménye. Paul Fuller ezt az új értelmezést „elkötelezett buddhista karmának” nevezi. Susan Moon amerikai szerző pedig így foglalta össze, miért szereti mégis a karmát:
„Szeretem a karmát. Sosem késő, és minden, amit teszek, számít.”
Susan Moon · saját fordítás
Nem minden elkötelezett buddhista gondolja ugyanígy. A. T. Ariyaratne például ragaszkodik az újjászületés és az érdemszerzés hagyományos tanításához, és szerinte a nyugati kultúra legnagyobb hibája, hogy elvesztette a jó és rossz mércéjét. A vita nyitott.
A Tiep Hien Rend tizennégy előírása
Az elkötelezett buddhizmus talán legismertebb etikai szövege a Thich Nhat Hanh által 1966-ban alapított Tiep Hien Rend (angolul Order of Interbeing) tizennégy előírása. Ezek nem tiltó szabályok, hanem éberségi gyakorlatok, amelyeket a rend tagjai rendszeresen együtt felolvasnak. Az alábbi összefoglalás saját, rövidített átfogalmazásunk, nem a hivatalos szöveg.
Az elme
1–7. előírás · a nézetek, a figyelem és a szív
- 01Ne bálványozz tantSemmilyen tanhoz, elmélethez vagy ideológiához ne köss magad, még a buddhistához sem.
- 02Az igazság az életben vanNe hidd, hogy amit most tudsz, az a végső igazság. Maradj nyitott mások nézeteire.
- 03Ne kényszerítsNe erőltesd rá a nézeteidet senkire, a gyerekeidre sem: se hatalommal, se pénzzel, se propagandával.
- 04Ne fordítsd el a fejedNe kerüld a szenvedéssel való találkozást; keresd az utat a szenvedőkhöz.
- 05Élj egyszerűenNe halmozz vagyont, amíg milliók éheznek; oszd meg, amid van.
- 06Ne tápláld a haragotHa harag ébred benned, figyeld meg, és próbáld megérteni azt, aki kiváltotta.
- 07Élj éberenNe veszítsd el magad a szétszórtságban; térj vissza a jelen pillanathoz.
A beszéd
8–9. előírás · a szavak ereje
- 08Építs egységetNe mondj olyat, ami viszályt szít; igyekezz kibékíteni a feleket, akármilyen kicsi a konfliktus.
- 09Szólj igazulNe beszélj valótlanságot haszonért vagy hatásért; légy bátor az igazságtalanság megnevezésében, még ha veszélyes is.
A test és a cselekvés
10–14. előírás · a tettek a világban
- 10Ne csinálj pártot a közösségbőlSzólalj fel az elnyomás ellen, de a lelki közösséget ne használd politikai célra.
- 11Helyes megélhetésNe válassz olyan munkát, amely árt az embereknek vagy a természetnek.
- 12Védd az életetNe ölj, és ne hagyd, hogy mások öljenek; keresd a háború megelőzésének útjait.
- 13Ne vedd el, ami máséTiszteld mások tulajdonát, de akadályozd meg, hogy valaki mások szenvedéséből gazdagodjon.
- 14Tiszteld a testetBánj tisztelettel a testeddel és a szexualitással; légy felelős az új életekért.
Az előírások sorrendje nem véletlen. Az első hét az elméről szól, mert minden tett ott kezdődik. A következő kettő a beszédről, az utolsó öt a testről és a világban végzett cselekvésről. A sor a nézetek elengedésével kezdődik, és az élet védelmén át jut el a társadalmi igazságosságig.
A tizennégy előírás és az öt éberségi gyakorlat teljes, hivatalos szövege a Plum Village közösség kiadványaiban olvasható. Thich Nhat Hanh Interbeing című könyve részletes magyarázatot is ad hozzájuk.
Mi jellemzi az elkötelezett buddhista etikát?
Sallie B. King Being Benevolence című könyvében megvizsgálta, mi a közös az ázsiai elkötelezett buddhista mozgalmak erkölcsi gondolkodásában. Hét jellemzőt talált. Szerinte mindegyik a régi hagyományból fakad, az újdonság csak az, hogy a cselekvés szükségességét ennyire hangsúlyozzák.
„A rossz kerülése jó. De a jó cselekedet még fontosabb.”
Cheng Yen · saját fordítás
Gyakori kérdések
Ezek az elvek csak buddhistáknak szólnak?
Nem. A legtöbb elkötelezett buddhista tanító hangsúlyozza, hogy az együttérzés, az erőszakmentesség vagy az éberség nem igényel vallási hovatartozást. A Sarvodaya mozgalom kifejezetten nyitott hinduk, muszlimok és keresztények előtt is, és Sulak Sivaraksa „kis b-s buddhizmusa” sem kér hitvallást.
Új tanításokról van szó?
Nem igazán. A négy nemes igazság, a függő keletkezés, a négy mérhetetlen és az öt fogadalom a buddhizmus legrégebbi tanításai közé tartozik. Az új az, hogy ezeket a társadalmi szenvedésre is alkalmazzák. Hogy ez hű továbbgondolás vagy modern újítás, arról a Mi ez? oldalon írunk.
Ha nincs „én”, ki a felelős?
Ez régi kérdés. A buddhista válasz az, hogy a nem-én nem tagadja a hétköznapi személyt: van, aki cselekszik, és van, aki viseli a következményeket, csak ez a személy nem állandó és nem különálló. A felelősség éppen azért nagy, mert a tetteink sok másik életbe is beleszövődnek.
Kötelező vegetáriánusnak lenni?
Nem minden irányzatban. A kelet-ázsiai mahájána szerzetesek többnyire vegetáriánusok, a théraváda szerzetesek hagyományosan megeszik, amit kapnak. Thich Nhat Hanh az irányt hangsúlyozta: minél kevesebb ártással élni. A témáról bővebben az Ökológia oldalon írunk.
Az együttérzés azt jelenti, hogy mindent el kell fogadni?
Nem. Az elkötelezett buddhisták határozottan szembeszállnak az igazságtalansággal, de a tettet ellenzik, nem az embert. Aung San Suu Kyi egy interjúban azt mondta: aki egy embert teljesen azonosít a tettével, az képtelen a megbocsátásra. A megbocsátás azonban nem jelenti a tett helyeslését.
Kérdések egyéni gondolkodáshoz vagy beszélgetéshez
- Válassz egy problémát a környezetedből, és írd le a négy nemes igazság szerint: mi a baj, mi okozza, mi lenne a megoldás, mi vezet oda?
- Nézz meg egy tárgyat magad körül. Kiknek a munkája és milyen természeti erőforrások vannak benne? Mit változtat ez a felelősségeden?
- Segítettél már valakinek úgy, hogy utána kicsit „jobb embernek” érezted magad? Mit mond erről a Gyémánt-szútra?
- Egyetértesz Ambedkarral abban, hogy a „múltbeli karma” tana felmenti a társadalmat? Hol találkozol ma hasonló gondolkodással?
- A tizennégy előírás közül melyik a legnehezebb számodra, és miért?
Ajánlott könyvek
Az oldal forrásai: Sallie B. King: Being Benevolence (2005, 2–3. fejezet) és Socially Engaged Buddhism (2009, 2. fejezet); Christopher S. Queen és Sallie B. King (szerk.): Engaged Buddhism (1996, Ambedkar-, Sulak- és Thich Nhat Hanh-fejezetek); Paul Fuller: An Introduction to Engaged Buddhism (2022, 2–3. fejezet). A tizennégy előírás összefoglalása saját, rövidített átfogalmazás. Az idézetek saját fordítások.