- Eredeti neve
- Nguyen Xuan Bao
- Élt
- 1926. október 11. – 2022. január 22.; Közép-Vietnamban született, és a hue-i Tu Hieu kolostorban halt meg, ahol szerzetesként kezdte
- Hagyomány
- vietnami zen (a kínai Linji, japánul Rinzai iskola vietnami ága)
- Ismert róla
- az „elkötelezett buddhizmus” és az „interbeing” (kölcsönös lét) fogalma; a Tiep Hien Rend; Plum Village; a béke és az éberség tanítása
- Elismerés
- 1967-ben Martin Luther King Jr. jelölte Nobel-békedíjra
- Tanítványai hívták
- Thay, vagyis „tanító”
Röviden
- Fiatal szerzetesként azt akarta, hogy a buddhizmus válaszoljon kora szenvedésére, ne csak a kolostorban éljen.
- A vietnami háború idején egyetemet, ifjúsági szociális iskolát és szerzetesrendet alapított, és egyik oldalra sem állt, csak a béke mellé.
- 1966-ban békekörútra ment a világba, és nem térhetett haza: közel negyven évig élt száműzetésben.
- Franciaországban megalapította a Plum Village közösséget, és könyvei, elvonulásai révén milliók ismerték meg az éberség gyakorlatát.
- Tanításának lényege: békének lenni, és meglátni, hogy minden mindennel összefügg.
Ifjúság és szerzetesség
Nguyen Xuan Bao 1926-ban született Közép-Vietnamban, amely akkor francia gyarmat volt. Tizenhat évesen, 1942-ben lépett be novíciusként a hue-i Tu Hieu kolostorba, ahol egy zen mester tanítványa lett. Ez a kolostor a kínai eredetű Linji (japánul Rinzai) zen iskola egyik vietnami ágához tartozott. A vietnami buddhizmusban a zen, a Tiszta Föld hagyomány és a théraváda elemei régóta keveredtek, és a fiatal szerzetes mindegyiket megismerte.
Szerzetesi nevét, a Nhat Hanh-t egy híres, a 10–11. század fordulóján élt vietnami szerzetes neve ihlette, akit Van Hanh-nak, azaz „tízezer cselekedetnek” hívtak. A Nhat Hanh jelentése: „egy cselekedet”. Azt jelezte vele, hogy ő egyetlen dologra akar összpontosítani. A Thich előtag nem név, hanem a vietnami szerzetesek közös címe, a Buddha nemzetségnevéből (Shakya) ered.
Novíciusként hamar szembekerült a tanítóival. Azt kérte, hogy a szerzetesképzésben filozófiát, irodalmat és idegen nyelveket is tanítsanak, hogy a szerzetesek értsék a modern világot. Amikor elutasították, négy társával elhagyta a képzést, Saigonba ment, az egyetemre járt, és regényekből, versekből tartotta el magát. Amikor kiváló eredménnyel végzett, az idősebb szerzetesek hazahívták, és megígérték, hogy a szerzetesek ezentúl tanulhatnak a kolostoron kívül is.
Egy új buddhizmus álma
Az 1950-es években Thich Nhat Hanh egyre határozottabban kereste, hogyan szólhat a buddhizmus a modern emberhez. 1950-ben társával templomot alapított Saigonban, amelyből később az An Quang Buddhista Intézet lett, a dél-vietnami buddhista oktatás és a háborúellenes mozgalom központja. 1956-ban a hegyekben, Dalat közelében kis közösséget hozott létre, ahol a szerzetesek szerény, közösségi életet éltek.
Ugyanebben az évben a vietnami buddhisták országos szövetségének lapját szerkesztette, és itt írta meg először nyilvánosan, hogy a buddhizmusnak be kell lépnie az életbe. Visszaemlékezése szerint a gondolat már 1954-ben, egy tízrészes cikksorozatában megszületett.
1961-ben az Egyesült Államokba utazott: a Princetoni Egyetemen vallástudományt tanult, majd a Columbia Egyetemen a kortárs buddhizmusról tartott előadásokat. Közben szoros kapcsolatban maradt otthoni barátaival, akik 1964 elején, Diem bukása után hazahívták.
A háború évei
Hazatérése után rendkívül termékeny időszak következett. Néhány év alatt létrehozta mindazt, ami később az elkötelezett buddhizmus mintája lett:
- 1964Megjelenik „A buddhizmus belép az életbe” című könyve, amely nevet ad a mozgalomnak.
- 1964Társaival megalapítja a Van Hanh Egyetemet Saigonban. Pénz nélkül indultak: tanárok fizetés nélkül tanítottak, a pagodák termeket és bútorokat kölcsönöztek, az adományokat pedig háztól házig gyűjtötték, főleg szegény emberektől.
- 1965Megalakul a Szociális Szolgálat Ifjúsági Iskolája: fiatalok, akik a falvakba mennek tanítani, gyógyítani, lebombázott házakat újjáépíteni.
- 1966Megalapítja a Tiep Hien Rendet (Order of Interbeing), amelyben szerzetesek és laikusok együtt tesznek fogadalmat.
A pénzgyűjtésről azt mondta: ha tiszta szívvel teszel jót, támogatást fogsz kapni, a pénz nem a legfontosabb. A szegényekre kell támaszkodni, nem a gazdagokra, mert ha túl sok mindened van, gőgös leszel, és elszakadsz a valódi forrásaidtól.
„A bódhiszattvák nincsenek a templomban”
Az ifjúsági iskola egyik fiatal önkéntese, An, egy faluban modern baromfitartást tanított a parasztoknak. A falusiak azt hitték, a kormány fizeti, és amikor kiderült, hogy nem, megkérdezték, miért dolgozik ilyen keményen. Az önkéntes így felelt: „Érdemet gyűjtünk. Ilyen időkben, amikor az emberek ennyit szenvednek, a bódhiszattvák nincsenek a templomban, hanem itt kint. Ezért mi sem a templomban gyűjtjük az érdemet, hanem itt.”
Thich Nhat Hanh szerint ez „népi teológia” volt. Senki sem tanította a fiúnak, a saját szívéből jött, és a parasztok ettől kezdve elfogadták a buddhista önkénteseket.
Mindeközben verseket és cikkeket írt a béke mellett. Imák a béke fehér galambjáért című verseskötetét az északi és a déli kormány egyaránt betiltotta. Ez jól mutatja a helyzetét: mindkét oldal gyanúsnak tartotta, mert egyiket sem támogatta.
A világ elé
1966 májusában Thich Nhat Hanh egy amerikai békeszervezet, a Fellowship of Reconciliation meghívására előadókörútra indult tizenkilenc országba. Beszélt az amerikai törvényhozókkal és a védelmi miniszterrel, a kanadai és a svéd parlamentben, a brit alsóházban. Találkozott VI. Pál pápával, és ennek nyomán pápai küldöttség utazott Saigonba, hogy a vietnami katolikusokat is a béke ügye mellé állítsa.
Washingtonban ötpontos javaslatot tett közzé a háború befejezésére. Ebben azt kérte az Egyesült Államoktól, hogy ismerje el a vietnamiak jogát a saját kormányuk megválasztására, szüntesse be a bombázást, hirdessen egyoldalú tűzszünetet, tűzze ki a csapatok kivonásának időpontját, és segítse feltételek nélkül az újjáépítést.
Martin Luther King Jr. és Thomas Merton
A körút során hosszan beszélgetett Martin Luther King Jr.-ral, és közös sajtótájékoztatót tartottak. King ekkor ítélte el először nyilvánosan a vietnami háborút, és a vietnami buddhista békemozgalmat az amerikai polgárjogi mozgalommal állította párhuzamba. 1967-ben Nobel-békedíjra jelölte Thich Nhat Hanh-t, és a jelölésében azt írta, hogy nem ismer senkit, aki méltóbb lenne a díjra, mint ez a szelíd vietnami szerzetes.
Thomas Merton trappista szerzetes, a 20. század egyik legismertebb katolikus spirituális írója, a találkozásuk után ezt írta: „Ő és én pontosan ugyanúgy látjuk a dolgokat.”
Egy amerikai előadáson valaki gúnyosan megkérdezte tőle, mit keres itt, ha annyira fontos neki a népe. A válasza azóta is sokat idézett mondata lett:
„Ha azt akarod, hogy a fa nőjön, nem a leveleit kell locsolni, hanem a gyökereit. A háború gyökereinek nagy része itt van, a ti országotokban.”
Thich Nhat Hanh, 1966 · saját fordítás
Negyven év száműzetés
A körút végén barátai arra kérték, ne térjen haza: a beszédei miatt börtön vagy merénylet várt volna rá. Így kezdődött a száműzetése, amely közel negyven évig tartott. Párizsban irodát nyitott a vietnami buddhisták nevében, majd 1969-ben a Vietnami Buddhista Béke-delegációt vezette, amely a párizsi béketárgyalások idején tájékoztatta a világot. A tárgyalásokra ugyan nem engedték be őket, de előadásokat szerveztek, és árvák számára gyűjtöttek pénzt. A delegáció tagjai egy vietnami étteremben dolgoztak, Thich Nhat Hanh pedig a Sorbonne-on tanította a buddhizmus történetét.
Közvetlen munkatársa ezekben az évtizedekben Cao Ngoc Phuong, a későbbi Chan Khong nővér volt, aki biológusként csatlakozott a szociális iskolához. Ő bevallotta, hogy néha nagyon nehéz volt nem gyűlölni azokat, akik a barátaikat megölték.
A párizsi békeszerződés után a delegáció abbahagyta mindkét oldal bírálatát, és csak a megbékélésen és az újjáépítésen dolgozott. Vízumot azonban nem kaptak: egy alkalommal egy gépet egy órán át visszatartottak a saigoni repülőtéren, mert az a hír járta, hogy Thich Nhat Hanh a fedélzeten van.
A csónakos menekültek mentése
A háború után vietnamiak százezrei menekültek apró csónakokon a tengeren át, és sokan meghaltak. Thich Nhat Hanh és társai a Sziámi-öbölben hajókat béreltek, hogy kimentsék a vízbe fulladókat. Thaiföld és Szingapúr kormányának ellenállása miatt a mentést végül abba kellett hagyniuk. Ez az élmény ihlette egyik leghíresebb versét, amelyben egy kalózok által megerőszakolt tizenkét éves menekült lányról és a kalózról is úgy ír: „én vagyok”.
A hetvenes évek második felében néhány évre visszavonult egy kis francia vidéki közösségbe. Meditált, kertészkedett, és arra készült, hogyan taníthatná a nyugati embereket.
Plum Village
1982-ben Délnyugat-Franciaországban, Bordeaux közelében megalapította a Plum Village (Szilvafalu) közösséget. Eredetileg vietnami menekültek számára is menedéknek szánta, de hamarosan a világ minden tájáról érkeztek ide emberek. Plum Village a nyugati buddhizmus egyik legfontosabb központja lett, és később kolostorok és gyakorló közösségek egész hálózata nőtt ki belőle Amerikától Ázsiáig.
Thich Nhat Hanh a következő évtizedekben fáradhatatlanul tanított. Elvonulásokat tartott vietnami háborús veteránoknak, akiknek segített „hatástalanítani a bombákat” a saját szívükben. Rendőröket tanított arra, hogyan lehet éberséggel és együttérzéssel viselni a fegyvert. Washingtonban sétáló meditációt vezetett a vietnami háború emlékfalánál. Könyvei sok millió példányban fogytak el.
Mit tanított?
Békének lenni
Tanításának középpontjában az a gondolat áll, hogy a béke nem cél, amelyet egyszer majd elérünk, hanem az út maga. Aki a békéért dolgozik, de közben tele van haraggal, az nem békét, hanem újabb háborút épít.
„Ha mi magunk nem vagyunk békében, semmit sem tehetünk a békéért.”
Being Peace, 1987 · saját fordítás
Interbeing – kölcsönös lét
Saját szót alkotott arra a buddhista tanításra, hogy semmi sem létezik önmagában: interbeing, „egymásban levés”. Leghíresebb példája a papírlap: ha jól megnézzük, benne van a felhő, mert felhő nélkül nincs eső, eső nélkül nincs fa, fa nélkül nincs papír. Ugyanígy benne van a napfény, a favágó, sőt a favágó reggelije is. Ebből következik az együttérzés: ha minden összefügg, akkor a másik szenvedése az enyém is.
Az éberség a mindennapokban
Az éberséget (sati) nem csak a meditációs párnán tanította. Mosogatás, evés, telefonálás, séta: bármi lehet gyakorlat, ha teljes figyelemmel csináljuk. The Miracle of Mindfulness című könyvét eredetileg a háború idején a szociális iskola fiatal önkénteseinek írta, hogy ne égjenek ki a nehéz munkában.
A tizennégy előírás
A Tiep Hien Rend tagjai tizennégy előírást vállalnak. Ezek közül az első a legjellemzőbb rá, és talán a háború tapasztalatából született:
„Ne bálványozz és ne köss magad semmilyen tanhoz, elmélethez vagy ideológiához, még a buddhistákhoz sem. Minden gondolatrendszer csak útmutató eszköz, nem abszolút igazság.”
A Tiep Hien Rend első előírása · saját fordítás
Magyarázata szerint az ideológiák és tanok nevében emberek ölnek és halnak meg, ezért ez az előírás a „ne ölj” parancs legmélyebb formája.
„Szólíts igaz neveimen”
Legismertebb verse, a Please Call Me by My True Names a csónakos menekültek tragédiája után született. Benne azt írja, hogy ő a kérész és a madár, amely megeszi, a béka és a kígyó, az éhező ugandai gyermek és a fegyverkereskedő is. Magyarázata szerint ha ő ugyanabban a faluban, ugyanolyan körülmények között nőtt volna fel, mint a kalóz, ma ő lenne a kalóz. Ezért nem ítélkezik könnyen, és ezért nem áll egyik oldalra sem.
Hazatérés
Közel negyven év után, 2005-ben térhetett haza először Vietnamba. Ezt később még néhány látogatás követte. A vietnami állam ugyanakkor továbbra is szigorúan ellenőrizte a független buddhista közösségeket, és a tanítványai által alapított egyik kolostort 2009-ben erőszakkal feloszlatták.
2014-ben súlyos agyvérzést kapott, amely után nem tudott beszélni. 2018-ban visszatért Huéba, abba a Tu Hieu kolostorba, ahol tizenhat évesen novíciusként kezdte. Itt hunyt el 2022. január 22-én, 95 éves korában. Korábban arra kérte tanítványait, hogy ne őrizzék a hamvait sztúpában, mert ő nem ott, hanem minden éber lélegzetben és lépésben van jelen.
Hogyan értékeljük?
Sallie B. King amerikai kutató szerint Thich Nhat Hanh nem volt utcai aktivista. Inkább filozófus és költő volt, aki irtózott a politikai manipulációtól, a stratégiáktól és taktikáktól. Úgy gondolta, hogy ha a szeretet és a cselekvési szándék megvan, a stratégia magától kialakul. Thomas Merton szerint a vietnami mozgalmak közül ő képviselte a „legkevésbé politikait”.
Következetes erőszakmentesség
Soha nem állt egyik fegyveres oldal mellé sem, és mindvégig ragaszkodott ahhoz, hogy a cél nem az ellenfél legyőzése, hanem a megbékélés. King szerint ezzel a buddhista nondualizmust, az „én és a másik” különállásának tagadását példátlan módon alkalmazta a gyakorlatban.
Elég-e a politikán kívül maradni?
A vietnami buddhista vezetők egy része, például Thich Tri Quang, aktívan beleszólt a politikába, és kormányokat buktatott meg. Thich Nhat Hanh szerint a szerzetes hivatása más, mint a politikusé. Sallie King szerint viszont nehéz meghúzni a határt a szociális munka és a politika között, amikor éppen a politikai rendszer okozza a szenvedést.
King mégis úgy látja, hogy a történelem Thich Nhat Hanh ítéletét igazolta: a háború gyökerei valóban Washingtonban voltak, nem Saigon utcáin.
Öröksége
Thich Nhat Hanh a 20. század egyik legnagyobb hatású buddhista tanítója volt. Az általa alapított Interbeing Rendnek ma tagjai vannak a világ számos országában, a Plum Village hagyományának kolostorai Franciaországtól az Egyesült Államokon és Németországon át Ázsiáig működnek. Sok nyugati ember nála ismerte meg az éberség gyakorlatát, jóval azelőtt, hogy a mindfulness divatszó lett.
A legfontosabb öröksége mégis egy gondolat: hogy a belső béke és a világ szenvedése iránti felelősség nem két külön út. Ahogy ő mondta, ha valaki éber, nem tehet mást, mint hogy együttérzéssel cselekszik.
„Szenvedni nem elég.”
Being Peace, 1987
Fontosabb könyvei
Több könyve magyarul is megjelent, ezek listáját a Könyvtár oldalon gyűjtjük össze.
Kapcsolódó arcok és témák
Kérdések egyéni gondolkodáshoz vagy beszélgetéshez
- Thich Nhat Hanh szerint ha a kalóz falujában nőtt volna fel, ő lenne a kalóz. Egyetértesz? Mit jelent ez a felelősségre nézve?
- Lehet-e semleges valaki egy háborúban? Mit jelent „a béke oldalára” állni?
- Miért tartotta az ideológiákhoz való ragaszkodást a „ne ölj” parancs megszegésének?
- Te mit csinálsz szívesen teljes figyelemmel a mindennapokban? Mi változik, ha így csinálod?
Az oldal forrásai: Sallie B. King: „Thich Nhat Hanh and the Unified Buddhist Church of Vietnam” (in: Queen és King szerk., Engaged Buddhism, 1996); Sallie B. King: Socially Engaged Buddhism (2009) és Being Benevolence (2005); Paul Fuller: An Introduction to Engaged Buddhism (2022). Az 1996 utáni életrajzi adatok (Plum Village alapítása, hazatérése, betegsége, halála) a Plum Village hivatalos életrajza és általános, nyilvános források alapján. Az idézetek saját fordítások.