Buddhadasa Bhikkhu

Thai szerzetes, aki fiatalon otthagyta a fővárost, és szülőfaluja mellett egy erdőben kolostort alapított. Onnan formálta át a modern thai buddhizmust. Azt tanította, hogy a nirvána nem a halál utáni távoli cél, hanem itt és most átélhető szabadság, és hogy a vallásnak egyetlen próbája van: csökkenti-e a szenvedést?

1906–1993ThaiföldThéraváda erdei szerzetes„A Buddha szolgája”
Olvasási idő: kb. 12 percPortréForrásokkal
Eredeti neve
Ngeuam Panich
Élt
1906. május 27. – 1993. július 8.; a dél-thaiföldi Chaiya környékén született és halt meg
Hagyomány
théraváda buddhizmus, erdei szerzetesi irányzat
Ismert róla
a Suan Mokkh („a Felszabadulás kertje”) kolostor; a „Dhamma-nyelv”; az „üres elme” tanítása; a „dhammikus szocializmus”; a vallások párbeszéde
Próbája
„Csökkenti-e a szenvedést?”
Neve jelentése
Buddhadása: „a Buddha szolgája”

Röviden

  • Fiatal szerzetesként kiábrándult a bangkoki egyházi életből, és 1932-ben hazament, hogy egy erdőben a tanítás eredeti tisztaságát keresse.
  • Erdei kolostora, a Suan Mokkh Thaiföld egyik legfontosabb lelki központja lett.
  • Szerinte a buddhizmus lényege a nem-én: az „én” és az „enyém” elengedése, amelyben a szenvedés kialszik.
  • A régi tanításokat hétköznapi, itt és most érvényes nyelven magyarázta, és ezzel sok hagyományos szerzetest felbosszantott.
  • Christopher Queen szerint ő az elkötelezett buddhizmus „idősebb filozófusa”: Sulak Sivaraksa és a thai aktivisták egész nemzedéke tőle tanult.
1 · Gyerekkor

Gyerekkor Chaiyában

Ngeuam Panich 1906-ban született Dél-Thaiföldön, Chaiya környékén. Apja kínai származású kereskedő volt, anyja thai. A vidék tele volt egy egykori buddhista birodalom romjaival és régi mahájána szobraival, és a gyerek úgy nőtt fel, hogy a múlt mindenütt jelen volt körülötte.

A tanítványa, Santikaro Bhikkhu szerint három dolog formálta a legjobban. Az első az anyja, akiről később azt mondta, hogy minden képességét és tudását leginkább tőle kapta. A második a kolostor: tízévesen „templomi fiú” lett, ahogy akkoriban sok thai gyerek, és ott tanulta meg a fegyelmet, az együttműködést és az önzetlenséget. A harmadik a természet: teheneket terelt, gyógynövényeket gyűjtött, és ismerte a mangroveerdők életét.

Tizenhat éves volt, amikor apja meghalt, és neki kellett átvennie a család boltját. Közben sokat olvasott, főleg vallási könyveket, és már ekkor vitatkozott a Dhammáról a vásárlókkal.

2 · 1926–1932

Csalódás Bangkokban

Húszévesen, 1926-ban szerzetesnek állt. Hamar népszerű prédikátor lett, ezért tanulni küldték a fővárosba. Bangkok azonban kiábrándította: zajosnak és piszkosnak látta, a szerzetesek életmódját pedig távolinak attól, amit a Buddha tanított. A hivatalos páli vizsgarendszert is értelmetlen magolásnak érezte, és félbehagyta.

„Arra jutottunk, hogy Bangkok biztosan nem az a hely, ahol a tisztaságot meg lehet találni.”

Buddhadasa Bhikkhu · saját fordítás

Ekkor vette fel a Buddhadása nevet, amely azt jelenti: „a Buddha szolgája”. Fogadalma így szólt: „Ezt az életet és testet a Buddhának ajánlom. A Buddha szolgája vagyok, a Buddha a mesterem. Ezért hívnak Buddhadásának.”

3 · 1932-től

A Felszabadulás kertje

1932. május 12-én, egy hónappal azelőtt, hogy Sziám alkotmányos monarchia lett, Buddhadasa egy elhagyatott erdei templomba költözött szülőfaluja közelében. Öccsével és néhány barátjával itt alapította meg a Suan Mokkh, „a Felszabadulás kertje” nevű közösséget. 1944-ben egy közeli dombra, a mai helyére költöztek.

Suan Mokkh nem hasonlított a hagyományos thai kolostorokra. Nem voltak díszes épületei: a tanítás a fák alatt, a szabadban folyt, a falakon pedig a Buddha élete mellett más vallások és a modern tudomány képei is szerepeltek. Buddhadasa itt egyesítette a két régi szerzetesi életformát: a városi, tanuló szerzetesét és az erdei, meditáló remetéét.

Öccsével folyóiratot indított, amely a leghosszabb ideig futó thai buddhista lap lett Bangkokon kívül. Előadásait lejegyezték, és ezekből több tucat kötet született. Christopher Queen szerint talán ő volt a théraváda buddhizmus történetének legtermékenyebb tudós tanítója.

„Egyetlen Buddha sem egyetemen világosodott meg.”

Buddhadasa Bhikkhu · saját fordítás
4 · Tanítás

Mit tanított?

A nem-én: „én” és „enyém” nélkül

Buddhadasa szerint a Buddha egész tanítása egyetlen mondatba sűríthető: „Semmihez sem szabad ragaszkodni úgy, mint »én« vagy »enyém«.” A szenvedés onnan ered, hogy a dolgokat, a testünket, az érzéseinket, a vagyonunkat és a nézeteinket a sajátunknak tekintjük, és görcsösen kapaszkodunk beléjük.

„A száraz falevél annak az elmének a jelképe, amelyben nincs »én« és »enyém«.”

Buddhadasa Bhikkhu · saját fordítás

Az üres elme

Az elme, amelyből kiürült az „én” és az „enyém”, Buddhadasa szavával csit vang, „üres elme”. Ez nem tompaság, hanem tiszta, friss, cselekvésre kész állapot. Szerinte mindannyian átéltük már rövid pillanatokra, amikor teljesen belefeledkeztünk valamibe, és nem voltunk a saját magunk foglyai.

Nirvána itt és most

A legnagyobb újítása talán az volt, ahogyan a nirvánáról beszélt. A thai buddhisták többsége a nirvánát elérhetetlen, sok élet utáni célnak tartotta, és inkább érdemszerzéssel foglalkozott egy jobb újjászületés reményében. Buddhadasa szerint a nirvána szó eredetileg „kihűlést” jelent: azt a hűvösséget, amely akkor áll be, amikor kialszik a kapzsiság, a gyűlölet és a tévhit tüze. Ezt mindenki megízlelheti, rövid pillanatokra is, itt és most.

A próba

Tanítványa, Santikaro szerint Buddhadasa mindent egyetlen kérdéssel mért: csökkenti-e a szenvedést? Ha egy tanítás, szertartás vagy szokás nem csökkenti a szenvedést, akkor nem a Buddha útja, akármilyen régi vagy tiszteletreméltó is.

5 · Módszer

A két nyelv

Buddhadasa megkülönböztette a „hétköznapi nyelvet” és a „Dhamma-nyelvet”. Ugyanazok a szavak a hétköznapi gondolkodásban mást jelentenek, mint a tanítás mélyebb értelmében. Sok vallási zűrzavar szerinte abból fakad, hogy a Dhamma szavait szó szerint, hétköznapi értelemben veszik.

Szó
Hétköznapi nyelven
Dhamma-nyelven
Születés
A test világra jövetele.
Az „én” érzésének megszületése, ami naponta sokszor megtörténik.
Újjászületés
Új élet a halál után.
Az önzés újra és újra felbukkanása az elmében.
Pokol
Hely a föld alatt, ahová a bűnösök kerülnek.
A szorongás és a félelem állapota, amely itt és most éget.
Nirvána
Távoli cél, sok élet után.
A hűvösség, amikor kialszik a kapzsiság, a gyűlölet és a tévhit.
Isten
Személyes teremtő.
A feltételek törvénye: minden okokból keletkezik és okokból szűnik meg.

Ez nem jelenti azt, hogy Buddhadasa tagadta volna a hagyományos értelmezéseket. Inkább azt mondta, hogy a mélyebb jelentés az igazán fontos, mert az itt és most segít. Sok hagyományos szerzetes ezt mégis eretnekségnek tartotta.

6 · Társadalom

Dhammikus szocializmus

Buddhadasa nem volt utcai aktivista, de sokat gondolkodott a társadalomról. Szerinte a Dhamma négy dolgot jelent egyszerre: magát a természetet, a természet törvényeit, a kötelességet, hogy ezekkel összhangban éljünk, és azokat a gyümölcsöket, amelyek ebből fakadnak.

A természetben pedig minden az egészet szolgálja. A madár és a fa csak annyit vesz el, amennyire szüksége van. Csak az ember halmoz fel. Ebből vezette le a „dhammikus szocializmust”: olyan társadalmat, amelyben a közösség java az első, és senki sem vesz el többet, mint amennyi kell.

„Aki hisz a buddhizmusban, abban a szocializmus szelleme a húsában és vérében él. A többi embert társnak látja a szenvedésben, barátnak a születésben, öregedésben, betegségben és halálban.”

Buddhadasa Bhikkhu · saját fordítás

Fontos különbséget tett: Marx szocializmusát „a munkás bosszújának” nevezte, mert szerinte a haragra és az osztályharcra épül. A dhammikus szocializmus ezzel szemben az önzetlenségre. A kapitalizmust és a kommunizmust is önzőnek tartotta. A 1970-es évek thai diákmozgalmai sokat merítettek tőle, ő azonban egyik oldalra sem állt: szerinte az emberiség csoportokra osztása és egymás ellen fordítása sem a természetnek, sem egyetlen vallásnak sem lehet akarata.

Vitatott gondolat

Buddhadasa egyes írásaiban „diktatórikus dhammikus szocializmusról” is beszélt. Szerinte a „diktátor” maga a Dhamma, vagy egy olyan vezető, aki következetesen a jó uralkodó tíz erénye szerint cselekszik, mint a szülő a gyermekeivel. A nyugati liberális demokráciában szerinte a bölcs és a gazember egyformán szabadságot követel, és a szabadság a kapzsiság szabadságává válik. Kritikusai szerint ez a gondolat veszélyes, mert tekintélyelvű kormányok is hivatkozhatnak rá. Erről a Politika oldalon írunk részletesebben.

7 · Párbeszéd

A vallások párbeszéde

Buddhadasa Thaiföld egyik legnyitottabb vallási gondolkodója volt. Fiatalon még vitatkozott a keresztény misszionáriusokkal, később azonban arra jutott, hogy minden vallás közös ellensége a materializmus és az önzés. 1957-ben ő volt az első nem keresztény előadó egy chiang mai-i keresztény előadássorozaton, és könyvet írt arról, mit érdemes egy buddhistának tudnia a kereszténységről.

Élete végén három fogadalmat tett:

  • Segíteni mindenkinek, hogy megértse a saját vallása szívét.
  • Elősegíteni a vallások kölcsönös megértését.
  • Együtt kiszabadítani a világot a materializmus hatalma alól.

Egyik híres előadásának címe: Nincs vallás. Ebben azt mondta, hogy aki eljut egy vallás mélyére, az ott már nem lát „ez a vallás” és „az a vallás” különbséget, csak az igazságot, amely egy.

8 · 1980–1993

Utolsó évei

Idős korában is új terveken dolgozott. Nemzetközi központot hozott létre Suan Mokkh mellett, ahol minden hónapban angol nyelvű csendes elvonulást tartanak külföldieknek, és ez ma is így van. Tervezett egy központot nők számára is, mert látta, hogy a thai nőknek alig van lehetőségük a lelki életre, teljes jogú apácák pedig akkor nem lehettek.

1993 májusában súlyos agyvérzést kapott. Korábban kifejezetten azt kérte, hogy ne vigyék kórházba, és ne tartsák életben gépekkel, mégis Bangkokba szállították, és hetekig ott kezelték. Ez nagy vitát váltott ki Thaiföldön az orvosi etikáról és a beteg akaratának tiszteletéről. Végül visszavitték Suan Mokkhba, ahol 1993. július 8-án meghalt.

„Buddhadasa nem hal meg. Ott leszek, ahol a Dhammáról beszélnek és a Dhammát gyakorolják.”

Buddhadasa Bhikkhu · saját fordítás
9 · Értékelés

Hogyan értékeljük?

Érdeme

Megújította a hagyományt

Buddhadasa a théraváda buddhizmust a szertartások és az érdemszerzés felől a belső szabadság és a mindennapi élet felé fordította. Megmutatta, hogy egy szerzetes erdei magányból is hathat a társadalomra: bírákat, tanárokat, orvosokat, diákokat és politikusokat tanított. A thai elkötelezett buddhisták, köztük Sulak Sivaraksa, tőle kapták a szellemi alapot.

Kérdés

Hol a határ?

Hagyományos szerzetesek szerint túl szabadon bánt a szövegekkel, amikor az újjászületést és a mennyországot „Dhamma-nyelven” értelmezte. Politikai gondolatai, különösen a „diktatórikus” jelző, ma is vitatottak. Ő maga sem lépett fel nyíltan a katonai kormányokkal szemben, ezt inkább a tanítványaira hagyta.

Sallie King szerint Buddhadasa nem aktivista volt, hanem páli tudós és kreatív gondolkodó, aki a buddhista tanítást a modern ember számára újra élővé tette. Christopher Queen kötete az elkötelezett buddhizmus „idősebb filozófusának” nevezi.

10 · Örökség

Öröksége

Buddhadasa hatása Thaiföldön szinte mindenhová elért. Az 1950-es évektől tizennégy éven át bírákat képzett, és ezekből az előadásokból született legismertebb könyve, a Handbook for Mankind („Kézikönyv az emberiségnek”). Tanítványa volt Sanya Dhammasakdi, aki 1973 és 1975 között Thaiföld miniszterelnöke lett. Iskolát alapított, etikai tantervet dolgozott ki, és orvosok, művészek, diákok nemzedékei jártak hozzá. A 14. Dalai Láma kétszer is meglátogatta.

A Suan Mokkh ma is működik, és a havonta induló nemzetközi elvonulásokon alkalmanként száznál is több ember vesz részt a világ minden tájáról. A tanítványai által alapított mozgalmak, köztük az INEB, az elkötelezett buddhizmus nemzetközi hálózatának alapjai lettek.

Művei

Angolul is elérhető könyvei

1956Handbook for MankindBírák képzésén tartott előadásai; a legismertebb bevezető könyve, angolul 1989.
1967No ReligionHíres előadás arról, hogy a vallások mélyén nincs „ez a vallás” és „az a vallás”.
1986Dhammic SocialismTársadalmi-politikai írásai Donald Swearer szerkesztésében.
1988Mindfulness with BreathingA légzésre figyelés gyakorlatának részletes kézikönyve.
1989Me and MineVálogatott esszék az „én” és az „enyém” elengedéséről.
1994Heartwood of the Bodhi TreeAz üresség tanítása a mindennapi életben.

Előadásainak nagy része thai nyelven, a Dhammakosa sorozatban jelent meg. Számos írása ingyenesen elérhető a Suan Mokkh és a Buddhadasa Indapanno Archívum honlapján.

Kapcsolódó

Kapcsolódó arcok és témák

Gondolkodj tovább

Kérdések egyéni gondolkodáshoz vagy beszélgetéshez

  1. Mi az, amihez a leginkább ragaszkodsz úgy, mint „enyém”? Mi változna, ha kicsit elengednéd?
  2. Átéltél már olyan pillanatot, amikor teljesen belefeledkeztél valamibe, és nem gondoltál magadra? Milyen volt?
  3. Szerinted a pokol és a nirvána inkább helyek vagy lelkiállapotok? Mit változtat ez a gyakorlaton?
  4. Lehet-e egy társadalom egyszerre szabad és önzetlen? Mit gondolsz Buddhadasa demokráciakritikájáról?
További kérdések →

Az oldal forrásai: Santikaro Bhikkhu: „Buddhadasa Bhikkhu: Life and Society through the Natural Eyes of Voidness” (in: Queen és King szerk., Engaged Buddhism, 1996); Sallie B. King: Being Benevolence (2005) és Socially Engaged Buddhism (2009); Donald K. Swearer: „Sulak Sivaraksa's Buddhist Vision for Renewing Society” (in: Queen és King szerk., 1996). A „két nyelv” példái Buddhadasa ismert előadásai alapján készült összefoglalás. Az idézetek saját fordítások.

Scroll to Top