A 14. Dalai Láma

Kétévesen ismerték fel a Dalai Láma újjászületéseként, tizenöt évesen állt a megszállt Tibet élére, és huszonnégy évesen menekülnie kellett. Több mint hat évtizede él száműzetésben Indiában. Ez idő alatt a világ egyik legismertebb vallási vezetője lett, aki a megszállókról is együttérzéssel beszél, és azt mondja: a vallása a kedvesség.

sz. 1935Tibet · IndiaTibeti buddhizmus, gelug iskolaNobel-békedíj 1989
Olvasási idő: kb. 14 percPortréForrásokkal
Születési neve
Lhamo Döndrub; szerzetesi neve Tendzin Gyaco
Született
1935. július 6., Takcer falu, Amdo tartomány (Északkelet-Tibet)
Szerepe
a tibeti buddhizmus egyik legfontosabb vezetője; a hagyomány szerint az együttérzés bódhiszattvájának, Avalókitésvarának megtestesülése
1959 óta
száműzetésben él az indiai Dharamszalában
Elismerés
Nobel-békedíj, 1989
Mottója
„A vallásom egyszerű: a vallásom a kedvesség.”

Röviden

  • Egy egyszerű földműves család fiaként született, és kétévesen ismerték fel a 13. Dalai Láma újjászületéseként.
  • Tibetet 1950-ben megszállta Kína. 1959-ben, egy elfojtott felkelés után Indiába menekült, és azóta száműzetésben él.
  • A tibeti ügyért mindig erőszakmentesen küzdött, és 1989-ben Nobel-békedíjat kapott.
  • Tanításának középpontjában az egyetemes felelősség és az ellenség iránti együttérzés áll.
  • 2011-ben önként lemondott politikai hatalmáról, és a száműzött tibetiek demokratikusan választott vezetőjére bízta.
1 · 1935–1950

A kisfiú Amdóból

Lhamo Döndrub 1935-ben született egy kis faluban, Északkelet-Tibetben, egyszerű földműves családban. Amikor kétéves volt, szerzetesek egy csoportja érkezett a házukhoz: a 13. Dalai Láma halála után az újjászületését keresték. A hagyomány szerint a kisfiú felismerte az elhunyt Dalai Láma tárgyait, és a keresők meggyőződtek róla, hogy megtalálták.

Lhászába vitték, és 1940-ben ünnepélyesen trónra emelték. A Potala-palotában nőtt fel, és szerzetesi képzést kapott: logikát, filozófiát, a buddhista szövegeket. Közben szenvedélyesen érdekelte minden, ami gépezet: szétszedte és megjavította az elődje után maradt órákat, filmvetítőt és autókat. Ez a kíváncsiság később a tudósokkal folytatott párbeszédében is megmaradt.

2 · 1950–1959

Megszállás és menekülés

1950-ben a kínai hadsereg bevonult Tibetbe. A tizenöt éves Dalai Láma ekkor, a szokásosnál jóval korábban, átvette az ország teljes vezetését. 1951-ben a tibeti küldöttség kényszer hatására aláírta a tizenhét pontos egyezményt, amely belső önállóságot ígért Tibetnek. A következő években a Dalai Láma Pekingben Mao Ce-tunggal is tárgyalt, és megpróbált együttműködni a kínai vezetéssel.

Kelet-Tibetben azonban egyre több volt az erőszak és az ellenállás. 1959 márciusában Lhászában népfelkelés tört ki. A Dalai Láma attól tartva, hogy a kínai hadsereg őt is elfogja, és a tömeg vérfürdő áldozata lesz, egy éjszaka közönséges katonának öltözve elhagyta a palotát. Kéthetes, nehéz út után átjutott a Himaláján Indiába. A következő években körülbelül százezer tibeti követte.

A tibeti emigráns kormány becslése szerint a megszállás, a kivégzések, a börtönök és az éhínségek több mint egymillió ember életébe kerültek, és több ezer kolostort romboltak le. José Cabezón amerikai kutató szerint sokan ezt „kulturális népirtásnak” nevezik.

3 · 1960-tól

Élet a száműzetésben

India befogadta a menekülteket, és a Dalai Láma 1960-ban az észak-indiai Dharamszalában telepedett le. Itt újjáépítette, amit lehetett: iskolákat alapított a menekült gyerekeknek, újraindította a nagy kolostorokat, kézműves központokat és előadóművészeti akadémiát hozott létre, hogy a tibeti kultúra ne vesszen el.

Közben a száműzött kormányt is demokratizálta: alkotmányt adott, választott parlamentet hozott létre, és fokozatosan átadta a hatalmat. 2011-ben teljesen lemondott politikai szerepéről. Azóta a világ tibetijei közvetlenül választják meg a vezetőjüket. Ritka eset a történelemben, hogy egy vallási vezető önként adja át a világi hatalmat.

4 · 1987–1989

A békéért

1987-ben Washingtonban ötpontos béketervet javasolt. Ebben azt kérte, hogy egész Tibet legyen a béke övezete, Kína hagyjon fel a kínai lakosság tömeges betelepítésével, tartsák tiszteletben a tibetiek emberi jogait, állítsák helyre a természeti környezetet, és kezdődjenek komoly tárgyalások. A béketervről részletesen a Béke oldalon írunk.

1989-ben Nobel-békedíjat kapott. A díj indoklása kiemelte, hogy következetesen elutasította az erőszakot, és a tibeti nép kulturális örökségének megőrzésére a tolerancián és a kölcsönös tiszteleten alapuló békés megoldásokat javasolt.

„Nem gyűlöljük a kínaiakat. Mélyen tiszteljük a kínai kultúra gazdagságát.”

A 14. Dalai Láma · saját fordítás
5 · Tanítás

Mit tanít?

José Cabezón kutató szerint a Dalai Láma társadalmi gondolkodása néhány egyszerű, de mély elven nyugszik.

Belső béke nélkül nincs külső béke

Szerinte sok problémát a saját elménk hibái okoznak: a harag, a féltékenység és a türelmetlenség. „Belső béke nélkül hogyan teremthetnénk igazi békét?” A 21. századnak szerinte a jó észt és a jó szívet kell összekapcsolnia.

Kölcsönös függés

A világ egyre inkább összefügg, ezért egyetlen nemzet sem oldhatja meg egyedül a problémáit. Tartós béke csak akkor lehetséges, ha a szűk érdekek helyett a közös érdekben gondolkodunk. Ezt nevezi egyetemes felelősségnek.

Mindenki boldog akar lenni

A 8. századi indiai mester, Sántidéva nyomán tanítja, hogy mindannyian egyformán boldogságot akarunk és kerülni akarjuk a szenvedést. Ebből fakad az egyenlőség és az emberi jogok tisztelete is.

„Ugyanolyan emberi húsból vagyunk. Én boldogságot akarok, te is boldogságot akarsz. Ebből a kölcsönös felismerésből építhetünk tiszteletet és bizalmat.”

A 14. Dalai Láma · saját fordítás

Az ellenség mint tanító

Sántidéva szerint az ellenség a legjobb tanítómester, mert csak tőle tanulhatjuk meg a türelmet. A Dalai Láma szerint ez nem jelenti, hogy nem kell reagálni az igazságtalanságra, de rossz érzések nélkül kell reagálni: a mélyben meg kell maradnia a türelemnek és az együttérzésnek.

Vallás nélküli etika

A Dalai Láma szerint a jó szív kifejlesztése nem vallási ügy, hanem mindenkié, fajtól, vallástól és politikai hovatartozástól függetlenül. Ezt „világi etikának” nevezi, és azt javasolja, hogy az iskolákban is tanítsák az együttérzést.

„A vallásom egyszerű: a vallásom a kedvesség.”

A 14. Dalai Láma · saját fordítás
6 · Párbeszéd

Párbeszéd a világgal

A Dalai Láma az egyik legnyitottabb vallási vezető. 1987 óta rendszeres párbeszédet folytat tudósokkal a Mind and Life találkozókon, és azt mondja, ha a tudomány meggyőzően cáfol egy buddhista állítást, akkor a buddhizmusnak kell változnia. Kezdeményezésére a tibeti kolostorokban természettudományos képzés indult. Erről a Tudomány és oktatás oldalon írunk.

Rendszeresen találkozik más vallások vezetőivel, a pápáktól Desmond Tutu anglikán érsekig, akivel közös könyvet is írt az örömről. Politikai nézeteiről egyszer meglepő őszinteséggel írt: „Amennyiben van politikai kötődésem, talán még mindig félig marxista vagyok”, és ha szavazna, egy zöld pártra szavazna. A kapitalizmussal szerinte addig nincs baj, amíg emberséges.

7 · Politika

A középút

A Dalai Láma az 1980-as évek végétől már nem Tibet teljes függetlenségét követeli, hanem valódi önállóságot Kínán belül, a tibeti kultúra, vallás és környezet védelmével. Ezt nevezi „középútnak”. A kínai kormánnyal folytatott tárgyalások azonban nem hoztak eredményt, és Kína „szakadárnak” tekinti.

Mellette

Reális kompromisszum

A középút kíméli az emberéleteket, és esélyt ad a megegyezésre. A Dalai Láma szerint a tibetieknek és a kínaiaknak a jövőben is egymás mellett kell élniük, ezért a megbékélés fontosabb, mint a győzelem.

Kritika

Túl sok engedmény?

A tibetiek egy része, főleg a fiatalabb nemzedékből, a teljes függetlenséget tartja az egyetlen igazságos megoldásnak, és szerintük a középút évtizedek óta nem hozott eredményt. Cabezón is megjegyzi, hogy a Dalai Láma idealistának tűnő elveit gyakran éri ez a vád.

Az idealizmus vádjára a Dalai Láma így felelt: a vadállatokat is lehet türelemmel szelídíteni, és az emberi elme is fokozatosan formálható. Elismerte, hogy túl nagy elvárás az elnyomásban élő tibetiektől, hogy szeressék a kínaiakat, és hogy némi erőszak elkerülhetetlen. De azt mondta, ezt soha nem fogja helyeselni.

„Az a fontos, hogy megtegyük, amit tudunk. Hogy sikerül-e, az más kérdés. De legalább megpróbáltunk egy jobb emberi társadalmat építeni a szeretet alapján.”

A 14. Dalai Láma · saját fordítás, rövidítve
8 · Őszintén

Vitatott pontok

A Dalai Láma világszerte rendkívül tisztelt alak, de neki is vannak vitatott döntései és mondatai.

Néhány vitatott ügy

Az 1990-es évek óta nem ajánlja, majd korlátozta egy Dorje Shugden nevű védőistenség tiszteletét, mert szerinte az szektás és ártalmas. A gyakorlat követői ezt vallásszabadság-korlátozásnak érzik, és tiltakozásokat szerveztek ellene. Egyes nyilatkozatai, például 2019-ben egy esetleges női utódról tett, sokak szerint sértő megjegyzése, felháborodást keltettek. A nyilvánosság előtt egy kisfiúval szemben tanúsított, 2023-ban videón terjedt viselkedése miatt hivatala bocsánatot kért. Korábban a hagyományos tibeti szabályokra hivatkozva az azonos neműek kapcsolatát is helytelenítette, később ezt árnyalta.

Kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy a nyugati közönség hajlamos a Dalai Lámát idealizálni, és a tibeti buddhizmust egy romantikus „Sangri-La” képpel azonosítani. Cabezón szerint maga a Dalai Láma is elismerte, hogy a régi Tibet vallási és politikai rendszerében is volt korrupció, és ez hozzájárult az ország bukásához.

9 · Jövő

Az utódlás kérdése

A Dalai Láma intézményének jövője politikai kérdés lett. A kínai kormány kijelenti, hogy a következő Dalai Láma kiválasztásához az ő jóváhagyása szükséges. A Dalai Láma ezt elutasítja: szerinte egy ateista állam nem dönthet a vallási újjászületésekről. 2025-ben, kilencvenedik születésnapja előtt bejelentette, hogy a Dalai Láma intézménye folytatódik, és utódját kizárólag az általa alapított hivatal ismerheti el. Valószínű, hogy halála után két egymással versengő jelölt lesz: egy, akit a tibeti hagyomány szerint választanak, és egy, akit Peking nevez meg.

Művei

Fontosabb könyvei

1984Kindness, Clarity, and InsightKorai előadások a buddhista gyakorlatról és az együttérzésről.
1990Freedom in ExileÖnéletrajza a száműzetésről és Tibet sorsáról.
1998The Art of HappinessHoward Cutler pszichiáterrel írt beszélgetőkönyv a boldogságról.
1999Ethics for the New MillenniumVallástól független etika: az egyetemes felelősség gondolata.
2005The Universe in a Single AtomA tudomány és a buddhizmus párbeszédéről.
2011Beyond ReligionA „világi etika”: jóság és együttérzés hit nélkül is.
2016The Book of JoyBeszélgetések Desmond Tutu érsekkel az örömről.

Számos könyve magyarul is megjelent, ezek listáját a Könyvtár oldalon gyűjtjük össze.

Kapcsolódó

Kapcsolódó arcok és témák

Gondolkodj tovább

Kérdések egyéni gondolkodáshoz vagy beszélgetéshez

  1. Lehet-e őszintén együttérzést érezni azok iránt, akik elnyomnak minket? Mit nyer ezzel, aki így tesz?
  2. A középút vagy a teljes függetlenség? Mikor jobb a kompromisszum, és mikor a következetes kiállás?
  3. Szükség van-e vallásra a jó erkölcshöz? Mit gondolsz a „világi etika” gondolatáról?
  4. Hogyan lehet tisztelni egy nagy formátumú embert úgy, hogy a hibáit is lássuk?
További kérdések →

Az oldal forrásai: José Ignacio Cabezón: „Buddhist Principles in the Tibetan Liberation Movement” (in: Queen és King szerk., Engaged Buddhism, 1996); Sallie B. King: Being Benevolence (2005) és Socially Engaged Buddhism (2009); a 14. Dalai Láma: Freedom in Exile (1990). Az 1996 utáni eseményekről (a 2011-es lemondás, a vitatott ügyek, a 2025-ös utódlási nyilatkozat) szóló részek általános, nyilvános források alapján készültek. Az idézetek saját fordítások.

Scroll to Top