Kritikák és árnyoldalak

A buddhizmust sokan a béke és a tolerancia vallásának ismerik. Ez a kép azonban nem teljes. Ezen az oldalon azokat a jelenségeket és kritikákat gyűjtjük össze, amelyek a buddhizmus és az elkötelezett buddhizmus sötétebb vagy vitatott oldalát mutatják, a nacionalizmustól a spiritualitás piacáig.

Olvasási idő: kb. 18 percÁtfogó oldalForrásokkal

Röviden

  • Mianmarban és Srí Lankán szerzetesek által vezetett nacionalista mozgalmak szítottak gyűlöletet vallási kisebbségek ellen.
  • A buddhizmus története nem mentes az erőszaktól: a japán zen intézmények például a második világháborúban a militarizmust támogatták.
  • Nyugaton a meditáció és a buddhista jelképek áruvá válnak, és ez gyakran elszakad a buddhista etikától.
  • Több ismert tanító körül visszaélések derültek ki.
  • Kutatók szerint az elkötelezett buddhizmus képét részben a nyugati elvárások formálták.
  • Ezek a kritikák nem cáfolják a buddhizmus értékeit, de óvnak az idealizálástól.
1 · Szándék

Miért írunk erről?

Egy elkötelezett buddhizmusról szóló oldal könnyen válhatna dicshimnusszá. Mi azonban úgy gondoljuk, hogy a hitelesség megköveteli az árnyoldalak bemutatását is. Maga a Buddha is arra intette a tanítványait, hogy ne fogadjanak el semmit vakon, hanem vizsgálják meg, mi vezet szenvedéshez és mi jólléthez.

David Steinberg, a mianmari politika amerikai kutatója szerint a nyugati tankönyvek gyakran úgy mutatják be a buddhizmust, mintha csak békés, meditatív és erőszakmentes volna. Ez szerinte éppolyan naiv, mintha Nyugat-Európa történetét a Hegyi beszédből próbálnánk megérteni.

Az elkötelezett buddhizmus kutatói maguk is vitatkoznak arról, hová tartoznak ezek a jelenségek. Sallie King szerint az elkötelezett buddhizmus definíció szerint erőszakmentes, ezért a nacionalista mozgalmak éppen az ellentétei. Paul Fuller szerint viszont ha az elkötelezett buddhizmus azt jelenti, hogy a buddhizmus belép a társadalomba, akkor a kirekesztő formák is ide tartoznak, és ezért beszélni kell róluk.

2 · Nacionalizmus

Buddhista nacionalizmus

Mianmar

Mianmarban a 2010-es évek elején egy szerzetesek vezette mozgalom, a „969” kezdett terjeszteni muszlimellenes üzeneteket. Legismertebb alakja Ashin Wirathu szerzetes, akit 2003-ban muszlimellenes zavargások szításáért börtönbe zártak, majd 2012-ben szabadon engedtek. 2013-ban megalakult a Ma Ba Tha nevű szervezet, amely a „faj és vallás védelmét” tűzte ki célul.

A mozgalom nyomására 2015-ben négy törvényt fogadtak el, amelyek korlátozták a vallásváltást, a buddhista nők más vallásúval kötött házasságát, és bizonyos területeken a születések számát. A gyűlöletkeltő légkör hozzájárult a rohingya muszlim kisebbség elleni 2017-es tömeges erőszakhoz, amely elől több mint hétszázezer ember menekült Bangladesbe.

Srí Lanka

Srí Lankán a buddhista megújulás már a 19. században összefonódott a szingaléz nacionalizmussal. Az ősi krónika, a Mahāvaṃsa egy király háborúját vallási küldetésként ábrázolja, és ezt a modern nacionalizmus is felhasználta. 1959-ben egy szerzetes gyilkolta meg Bandaranaike miniszterelnököt. Az elmúlt évtizedben a Bodu Bala Sena („Buddhista Erő Hadserege”) nevű, szerzetesek vezette szervezetet több muszlimellenes zavargással is összefüggésbe hozták.

Sallie King szerint a szingaléz soviniszta nacionalizmus az elkötelezett buddhizmus antitézise. Az elkötelezett mozgalmak, például a Sarvodaya, éppen a vallások és etnikumok közötti megbékélésen dolgoztak.

Thaiföld

Thaiföldön a 20. század elején a „Nemzet, Vallás, Király” hármasa lett az állami ideológia alapja. Sulak Sivaraksa szerint ez a „nagy B-s Buddhizmus” könnyen a sovinizmus és a militarizmus szolgálatába állt. Az ország muszlim többségű déli tartományaiban zajló fegyveres konfliktusban kutatók beszámolói szerint szerzetesek és katonák szerepe néha összemosódott.

Miből táplálkozik?

Paul Fuller hét eszmét azonosított, amelyek a kirekesztő buddhista mozgalmak gondolkodását táplálják. Ezek külön-külön ártatlannak tűnhetnek, együtt azonban veszélyes keveréket alkotnak:

1.Az „igaz Dharma”Csak a mi hagyományunk őrzi a Buddha tiszta tanítását.
2.A Dharma eltűnéseA szövegek szerint a tanítás egyszer eltűnik a világból.
3.A tanítás romlásaEz a hanyatlás már most is zajlik, és meg kell akadályozni.
4.Közösségi identitásA buddhizmus egy nép, egy nemzet ismertetőjegye.
5.FenyegetettségMás vallások, főleg a muszlimok, el akarják pusztítani.
6.TérítésA mások általi térítés a nemzet elleni támadás.
7.EtnikumBuddhistának lenni egyet jelent egy etnikumhoz tartozással.

A háttérben gyakran valódi történelmi félelem áll: a buddhizmus Indiából, a szülőföldjéről a középkorban szinte teljesen eltűnt. A nacionalisták ezt a félelmet fordítják mások ellen.

Sallie King

Nem elkötelezett buddhizmus

Az elkötelezett buddhizmus erőszakmentes és mindenki javát keresi. Ami gyűlöletet szít, az nem tartozhat ide, akármilyen buddhista jelszavakat használ.

Paul Fuller

Ez is elkötelezettség

Ezek a mozgalmak is a buddhizmus társadalmi szerepvállalásai, csak „etnocentrikus” vagy „védekező” formában. Ha nem nézünk szembe velük, nem érthetjük meg, hogyan fordulhat a béke vallása erőszakba.

Mianmarban a nacionalizmus ellen is buddhisták emeltek szót: szerzetesek, akik muszlim szomszédaikat védték, és a Rebel Riot nevű punkzenekar, amelynek tagjai buddhistaként léptek fel a rasszizmus ellen. Erről a Politika oldalon is írunk.

3 · Történelem

Erőszak a buddhizmus nevében

A buddhizmusnak nincs kidolgozott „igazságos háború” tana, de a történelme nem mentes az erőszaktól.

  • A japán zen és a háború. Brian Victoria Zen at War (1997) című könyve feltárta, hogy a japán zen intézmények jelentős része a második világháborúban támogatta a militarizmust, és egyes tanítók a zen fegyelmet a katonai engedelmesség szolgálatába állították. Több japán buddhista felekezet később nyilvánosan bocsánatot kért.
  • A „könyörületes ölés” története. Egy mahájána szútra szerint a Buddha egyik korábbi életében megölt egy rablót, hogy megmentse ötszáz kereskedő életét és a rablót is a súlyos bűntől. A japán Aum Shinrikyo szekta 1995-ben ezzel is igazolta a tokiói metróban elkövetett gázos merényletét.
  • Szerzetesek és államok. Évszázadokon át a buddhista szerzetesi közösségek gyakran a mindenkori hatalmat legitimálták, a háborúkat is beleértve. Christopher Queen szerint ez a modell éppen az elkötelezett buddhizmus antitézise.

Brian Victoria 2001-ben egy tanulmányában azt is megkérdezte, nincs-e az elkötelezett buddhizmusnak is „csontváz a szekrényében”, vagyis nem fordulhat-e a társadalmi elkötelezettség a buddhizmus erőszakos politikai felhasználásába. A kérdés ma is nyitott.

4 · Vallásgyalázás

Megsérthető-e a Buddha?

Yangon, 2014–2015

A fejhallgatós Buddha

2014 decemberében egy yangoni bár új-zélandi vezetője reklámszórólapot tett közzé, amelyen a Buddha fejhallgatót viselt. A felháborodás után őt és két mianmari kollégáját vallásgyalázásért két és fél év börtönre ítélték.

Paul Fuller szerint az eset érdekes kérdést vet fel: illik-e egyáltalán az „istenkáromlás” fogalma a buddhizmushoz? A régi szövegekben ugyanis maga a Buddha másképp tanított:

„Szerzetesek, ha valaki rosszat mond rólam, a Dharmáról vagy a Szangháról, ne haragudjatok, ne neheztelljetek, ne háborodjatok fel emiatt. Inkább vizsgáljátok meg, igaz-e, amit mond, és ha nem, magyarázzátok el, miért nem.”

Brahmajāla-szutta nyomán · saját, rövidített fordítás

Ugyanakkor sok ázsiai buddhista mélyen bántónak érzi, ha a Buddha képét díszítőelemként, reklámban vagy szórakozóhelyen használják. Thaiföldön egy szervezet kampányt is indított azzal a jelszóval, hogy „a Buddha nem dekoráció”. A tisztelet és a szólásszabadság egyensúlya itt is nehéz kérdés.

5 · Fogyasztás

A spiritualitás piaca

Nyugaton a buddhizmus sok elemét áruként árulják: meditációs alkalmazásokat, Buddha-szobrokat a kertbe, „zen” márkájú kozmetikumokat. Jeremy Carrette és Richard King Selling Spirituality (2005) című könyvükben azt írták, hogy a spiritualitás a fogyasztói kapitalizmus újabb terméke lett, amely a belső nyugalmat ígéri, de a társadalmi kérdéseket elhallgatja.

Ronald Purser McMindfulness (2019) című könyve szerint a mindfulness nagyvállalatoknál és hadseregeknél gyakran arra szolgál, hogy az emberek jobban elviseljék a túlterhelést, ahelyett hogy megváltoztatnák annak okait. Erről részletesen az Elme és gyógyulás oldalon írunk.

„Szemlélődő gyakorlatai a felső középosztálybeli elit szellemi játékszerévé válhatnak, vagy párnává, amely tompítja a valóság ütéseit.”

Bhikkhu Bodhi figyelmeztetése a nyugati buddhizmusról · saját fordítás

A piacosodás nemcsak nyugati jelenség. Thaiföldön a Dhammakaya mozgalmat kutatók azzal bírálták, hogy az érdemszerzést szinte áruvá tette, vezetőjét pedig sikkasztással vádolták. Japánban a Soka Gakkai tagjairól azt írták kritikusok, hogy anyagi sikerért is imádkoznak. A buddhizmus a vagyon iránti ragaszkodást a szenvedés okának tartja, ezért ezek a jelenségek sokak szemében a tanítás kiüresedését jelentik.

6 · Intézmények

Tanítói visszaélések

A tanító és a tanítvány közötti mély bizalom, amely különösen a tibeti és a zen hagyományban fontos, visszaélésekre is lehetőséget ad. Az elmúlt évtizedekben több nyugati buddhista közösségben derült fény szexuális és hatalmi visszaélésekre.

Ismert esetek

A Rigpa közösség alapítója, Sogyal Rinpoche (2017), a nemzetközi Shambhala közösség vezetője, Sakyong Mipham (2018), és a brit Sangharakshita által alapított rend, a mai Triratna ügyei váltották ki a legnagyobb visszhangot. Már az 1970–80-as években is volt hasonló botrány amerikai zen és tibeti központokban. Sarah Jacoby kutató szerint a buddhizmus is átéli a maga #MeToo pillanatát.

Paul Fuller rámutat, hogy a „nézetekhez nem ragaszkodás” tanítását néha éppen az áldozatok elhallgattatására használták: aki szólni mert, annak azt mondták, hogy „ragaszkodik a nézeteihez”. A közösségek azóta etikai szabályzatokat, panaszkezelési rendszereket és külső vizsgálatokat vezettek be. Részletesebben a Nők, nemek, szexualitás oldalon írunk.

7 · Kizárólagosság

Kizárólagosság

A buddhizmust gyakran a vallási tolerancia példájának tartják, és sok tanító valóban nyitott a többi vallásra. Vannak azonban kivételek. A japán Soka Gakkai korai éveiben agresszív térítést folytatott, amelyet shakubuku, „törd meg és lapítsd el” névvel illettek. A mozgalom második vezetője, Toda Josei 1954-ben azt mondta, hogy minden más vallást ellenségnek kell tekinteni.

A Soka Gakkai azóta sokat változott: a 20. század végétől a vallásközi párbeszédet és a békét hangsúlyozza. A példa mégis mutatja, hogy egy elkötelezett mozgalom is lehet egyszerre segítőkész és kizárólagos.

8 · Nézőpont

Nyugati szemüveg?

Egy kényes kritika magát az elkötelezett buddhizmus fogalmát érinti. Kutatók szerint az, ahogyan a nyugat a buddhizmust látja, sokat elárul a nyugatról magáról. Paul Fuller szerint a gyarmati kor alkotta meg a „passzív, világtól elforduló” buddhizmus képét, és ezért volt szükség utána az „elkötelezett buddhizmus” kategóriájára.

Thomas Yarnall amerikai kutató 2003-ban gúnyos címet adott tanulmányának: „Elkötelezett buddhizmus: új és jobb? Made in USA, ázsiai alapanyagokból.” Szerinte a nyugati szerzők gyakran a saját liberális, haladó értékeiket vetítik rá az ázsiai mozgalmakra, és a „hiteles” buddhizmust kérik számon az ázsiaiakon.

Sallie King szerint az ázsiai elkötelezett buddhisták nem passzívan vették át a nyugati eszméket: átadói, átalakítói és tárgyalói voltak a hagyománynak. Az emberi jogokat például elfogadták, de a megtorló igazságosság nyugati fogalmát nagyrészt elutasították. A nyugati buddhizmust pedig ők maguk is bírálják, például a háborúellenes mozgalmak dühe és az individualizmus miatt.

A „tudományos buddhizmus” kritikájáról, a buddhista kivételesség csapdájáról és a hamis Einstein-idézetről a Tudomány és oktatás oldalon írunk.

9 · Összegzés

Hogyan olvassuk mindezt?

Ezek a kritikák nem azt mutatják, hogy a buddhizmus „rossz” vallás, vagy hogy az elkötelezett buddhisták munkája értéktelen. Azt mutatják, hogy a buddhizmus is emberek vallása, és az emberi közösségek, intézmények és nemzetek gyengeségei ott is megjelennek.

A buddhista tanítás maga adja a mércét a kritikához: a nem-ártás, a kölcsönös függés és az együttérzés elve. Akik ezek nevében mások ellen fordulnak, azok éppen ezeket az elveket sértik meg. Ezért a legélesebb bírálatok gyakran maguktól a buddhistáktól származnak: Sulak Sivaraksától, Bhikkhu Bodhitól, a mianmari ellenálló szerzetesektől.

„Ne fogadjatok el valamit csak azért, mert hagyomány, vagy mert a tanítótok mondja. Ha belátjátok, hogy ártó, hagyjátok el.”

Kālāma-szutta nyomán · saját, rövidített fordítás
Gondolkodj tovább

Kérdések egyéni gondolkodáshoz vagy beszélgetéshez

  1. Igazolhatja-e egy vallás védelme az erőszakot? Mit mondana erről a Buddha?
  2. Elkötelezett buddhizmusnak tekinthető-e egy kirekesztő, nacionalista mozgalom? Kinek adsz igazat: Kingnek vagy Fullernek?
  3. Megsérthető-e a buddhizmus? Hol a határ a tisztelet és a szólásszabadság között?
  4. Kiüresíti a piac a buddhizmust, vagy új emberekhez juttatja el? Lehet-e a kettő egyszerre igaz?
  5. Mi mennyire nézzük „nyugati szemüveggel” a buddhizmust? Mit várunk el tőle, amit a saját hagyományainktól nem?
További kérdések minden témához →
Olvass tovább

Ajánlott könyvek

1997Zen at WarBrian Victoria · A japán zen és a militarizmus
2005Selling SpiritualityJeremy Carrette és Richard King · A spiritualitás piacosodása
2014Contesting Buddhist NarrativesMatthew Walton és Susan Hayward · Buddhizmus, nacionalizmus és erőszak Mianmarban
2019McMindfulnessRonald Purser · A mindfulness-ipar kritikája
2022An Introduction to Engaged BuddhismPaul Fuller · Különösen a 8. és 9. fejezet

Az oldal forrásai: Paul Fuller: An Introduction to Engaged Buddhism (2022, 7–10. fejezet); Sallie B. King: Socially Engaged Buddhism (2009) és Being Benevolence (2005); Christopher S. Queen és Sallie B. King (szerk.): Engaged Buddhism (1996, bevezető, Soka Gakkai- és Sulak-fejezetek). A 2009 utáni mianmari és Srí Lanka-i eseményekről, a yangoni vallásgyalázási perről, a Dhammakaya-ügyről és a tanítói visszaélésekről szóló részek általános, nyilvános források alapján készültek. Az idézetek saját fordítások.

Scroll to Top