Dhammananda Bhikkhuni

Egyetemi tanár, a buddhista nők nemzetközi mozgalmának egyik alapítója, aki ötvenhat évesen maga is felvette a sárga köpenyt. 2003-ban ő lett az első thai nő, aki a théraváda hagyományban teljes jogú apáca lett. A thai szerzetesi vezetés máig nem ismeri el, ő mégis kolostort vezet, és utat nyitott a thai nők előtt.

sz. 1944ThaiföldThéraváda apáca (bhikkhunī)Korábban: Chatsumarn Kabilsingh
Olvasási idő: kb. 10 percPortréForrásokkal
Eredeti neve
Chatsumarn Kabilsingh
Született
1944, Thaiföld
Hivatása
vallásfilozófus, a bangkoki Thammasat Egyetem professzora; 2003 óta teljes jogú apáca
Ismert róla
az első thai théraváda apáca; a Sakyadhita nemzetközi szövetség egyik alapítója; a Szongdhammakaljáni kolostor apátnője
Anyja
Voramai Kabilsingh, aki maga is úttörő női szerzetes volt
Fő gondolata
a buddhista közösség négy lábon áll: szerzetesek, apácák, laikus férfiak és laikus nők

Röviden

  • Anyja, Voramai Kabilsingh már az 1950-es években kolostort alapított, és a kislány ott nőtt fel.
  • Évtizedekig egyetemi tanárként kutatta és tanította a buddhista nők helyzetét, és 1987-ben részt vett a Sakyadhita megalapításában.
  • 2001-ben novíciává, 2003-ban teljes jogú apácává szentelték Srí Lankán, Dhammananda néven.
  • A thai szerzetesi vezetés nem ismeri el a felszentelését, mert egy 1928-as rendelet tiltja, hogy thai szerzetesek nőket szenteljenek fel.
  • Kolostorában azóta több thai nő követte, és ma már sok apáca él Thaiföldön.
1 · Gyökerek

Az anya öröksége

Dhammananda történetét nem lehet megérteni az anyja nélkül. Voramai Kabilsingh tanárnő volt, és negyvenes éveiben döntött úgy, hogy a lelki útnak szenteli az életét. Nyolc fogadalmat tett, halványsárga köpenyt öltött, és 1957-ben templomot alapított Bangkok közelében, Nakhon Pathom tartományban. A templom mellett iskolát és árvaházat is működtetett, és folyóiratot adott ki.

1971-ben Tajvanra utazott, és ott, a kínai vonalon teljes jogú apácává szentelték. Thaiföldön azonban ezt senki sem ismerte el: a hatóságok vizsgálatot is indítottak ellene, mert szerzetesi köpenyt viselt. Voramai ennek ellenére folytatta a munkáját.

Chatsumarn ebben a templomban nőtt fel, és gyerekkora óta látta, hogy egy nő is élhet teljes szerzetesi életet, még akkor is, ha a társadalom ezt nem fogadja el.

2 · 1970–2000

A tudós

Chatsumarn Kabilsingh tudományos pályát választott. Indiában és Kanadában tanult, doktori fokozatot szerzett vallástudományból, majd közel három évtizedig tanított a bangkoki Thammasat Egyetemen. Férjhez ment, három fia született. Közben rendszeresen szerepelt a thai televízióban is buddhista témákkal.

Kutatásainak középpontjában a buddhista nők helyzete állt. 1984-ben nemzetközi hírlevelet indított a buddhista nők tevékenységéről, amely harmincnál több országba jutott el. 1987-ben a Bodh Gayában tartott nemzetközi konferencián Karma Lekshe Tsomóval és másokkal együtt megalapította a Sakyadhita, „a Buddha leányai” nevű nemzetközi szövetséget. 1991-ben megjelent Thai Women in Buddhism című könyve ma is alapmű.

Részt vett a nemzetközi békemozgalmakban is. Sallie King leírja, hogy egy észak-írországi konferencián így foglalta össze a bosszú logikáját:

„Elvesztettem a fiamat, ezért neked is el kell veszítened a fiadat. Ez az igazságosság hibás felfogása. Olyan igazságosságot kell keresnünk, amely felemeli az emberiséget.”

Chatsumarn Kabilsingh (Dhammananda) · saját fordítás
3 · 2001–2003

A döntés

Ötvenhat évesen, amikor a fiai már felnőttek, Chatsumarn Kabilsingh úgy döntött, hogy nem csak tanulmányozza, hanem meg is éli azt, amiről egész életében írt. Mivel Thaiföldön egy 1928-as egyházi rendelet megtiltja a thai szerzeteseknek, hogy nőket szenteljenek fel, Srí Lankára utazott.

  • 2001, Srí Lanka. Novíciává szentelik, és felveszi a Dhammananda nevet. Feladja egyetemi állását.
  • 2003, Srí Lanka. Srí Lanka-i szerzetesek és apácák közreműködésével teljes jogú apácává (bhikkhunī) szentelik. Ő az első thai nő, aki a théraváda hagyományban ezt a felszentelést megkapta.
  • Hazatérés. Visszatér Thaiföldre, és átveszi anyja kolostorának vezetését.

A döntés óriási vitát kavart. Konzervatív szerzetesek és laikusok szerint a théraváda apácarend kihalt, és nem lehet újraindítani. Sallie King beszámol arról, hogy Dhammananda és novíciái eleinte zaklatásnak is ki voltak téve. A hivatalos thai szerzetesi vezetés máig nem ismeri el a felszentelésüket, így a thai állam szemében laikusnak számítanak.

4 · Érvek

Miért kellenek apácák?

Dhammananda érvei Sallie King beszámolója szerint egyszerre vallásiak és társadalmiak.

A közösség négy lába

A Buddha négy csoportból álló közösséget alapított: szerzetesek, apácák, laikus férfiak és laikus nők. Ha az apácák hiányoznak, a közösség olyan, mint egy háromlábú asztal. Dhammananda szerint nem új dolgot követel, hanem azt állítja vissza, amit maga a Buddha teremtett.

A szegény lányok

Thaiföldön több százezer szerzetes él, és a többségük szegény családból származik. A szegény fiúk számára a kolostor oktatást és megélhetést jelent, a lányoknak viszont nincs ilyen lehetőségük. Dhammananda szerint ez is összefügg azzal, hogy sok szegény vidéki lány a prostitúcióba kényszerül. Ha a nők is szerzetesek lehetnének, az egy másik utat is jelentene.

A meghajlás

Thaiföldön a férfiak soha nem hajolnak meg mélyen egy nő előtt, a nők viszont meghajolnak a szerzetesek előtt. Ha a nők is lehetnek apácák, a férfiaknak is meg kell hajolniuk előttük. Dhammananda szerint ez az apró gesztus a társadalom egész szemléletén változtathat.

A mae jik helyzete

A fehér ruhás thai „fogadalmas nőket”, a mae jiket sokan lenézik, és alig kapnak támogatást. A teljes jogú apácaság tiszteletet és lehetőséget jelentene a lelki életre vágyó nőknek. Erről részletesebben a Nők, nemek, szexualitás oldalon írunk.

5 · Ma

A Szongdhammakaljáni kolostor

Dhammananda ma anyja egykori templomában, a Szongdhammakaljáni kolostorban él és tanít. A templomban a Buddha szobra mellett Mahāpajāpatī, az első buddhista apáca szobra is áll, és a falakon a „buddhista női ősök” nevei olvashatók. Sallie King 2009-es beszámolója szerint akkor mintegy tizenhat novícia és hat teljes jogú apáca élt ott. Azóta a thai apácák száma jelentősen nőtt, és több kolostoruk is működik.

A kolostor egyúttal szociális központ is: menedékhelyet működtet egyedülálló anyák számára, és rendszeresen tart tanfolyamokat nőknek. Dhammananda nemzetközi előadásokon is beszél a buddhista nők jogairól.

6 · Béke

Béke és megbocsátás

Dhammananda az elkötelezett buddhista béke-párbeszéd ismert alakja is. Sallie King leírja, hogy 2000-ben egy jeruzsálemi vallásközi béketalálkozón izraeliekkel és palesztinokkal beszélgetett. Úgy látta, hogy mindkét oldal „táplálja a saját szenvedését”: újra és újra felidézi, és ebből építi az identitását. A buddhista válasz szerinte az, hogy meg kell tanulni elengedni a szenvedést, ami nem felejtést, hanem a gyűlölet elengedését jelenti.

King szerint ez a találkozó jól megmutatta, mennyire más a buddhista és a nyugati gondolkodás: ahol a nyugati résztvevők az emlékezés kötelességéről és az igazságtételről beszéltek, ott a buddhisták az elengedésről és a megbékélésről.

7 · Értékelés

Hogyan értékeljük?

Bírálói

Megbontja a hagyományt

A konzervatív thai szerzetesek szerint a théraváda apácarend kihalt, és a szabályok szerint nem állítható vissza. A kínai vagy Srí Lanka-i vonalon kapott felszentelés szerintük nem érvényes. Egyesek szerint a mozgalom nyugati feminista hatásra jött létre, és megbontja a thai társadalom harmóniáját.

Támogatói

Visszaállítja, amit a Buddha teremtett

Dhammananda szerint a Buddha maga szentelt fel nőket, és a mai tilalom egy 20. századi rendeletből, nem a tanításból ered. A felszentelés ráadásul Srí Lanka-i szerzetesektől származik, tehát nem idegen hagyományból. Az, hogy egyre több thai nő követi, azt mutatja, hogy valódi igényre válaszol.

Dhammananda azt is megmutatta, hogy a tudás és a tett összetartozik: miután évtizedekig írt a buddhista nőkről, maga is vállalta mindazt, amit ez az út jelent.

Olvass tovább

Könyve

1991Thai Women in BuddhismChatsumarn Kabilsingh · A thai buddhista nők helyzetéről, belülről
Kapcsolódó

Kapcsolódó arcok és témák

Gondolkodj tovább

Kérdések egyéni gondolkodáshoz vagy beszélgetéshez

  1. Dhammananda ötvenhat évesen feladta egyetemi pályáját, hogy apáca legyen. Mi kell ahhoz, hogy valaki élete második felében új utat kezdjen?
  2. Elég-e egy hagyományt kívülről, tudósként bírálni, vagy néha belülről kell megváltoztatni?
  3. Mit gondolsz a meghajlás példájáról? Milyen apró gesztusok mutatják meg a mi társadalmunkban, ki számít többnek?
  4. Mit jelent „elengedni a szenvedést” úgy, hogy közben ne felejtsük el, ami történt?
További kérdések →

Az oldal forrásai: Sallie B. King: Socially Engaged Buddhism (2009, 8. fejezet) és Being Benevolence (2005); Nancy J. Barnes: „Buddhist Women and the Nuns' Order in Asia” (in: Queen és King szerk., Engaged Buddhism, 1996). Életrajzi részletei (tanulmányai, családja, a 2001-es és 2003-as felszentelés, az 1928-as rendelet, a kolostor mai élete) általános, nyilvános források alapján. Az idézetek saját fordítások.

Scroll to Top