Mi az elkötelezett buddhizmus?

Egy olyan buddhizmus, amely nem fordul el a világ bajaitól. A meditáció csendjéből indul, és a falvakba, a menekülttáborokba, a börtönökbe és az erdőkbe visz. Ezen az oldalon elmeséljük, honnan ered, mit jelent, és miért vitatkoznak róla ma is.

Olvasási idő: kb. 15 percAlapozó oldalForrásokkal

Röviden

  • Az elkötelezett buddhizmus a buddhizmus mai formája, amely erőszakmentesen foglalkozik a társadalom gondjaival: szegénységgel, háborúval, elnyomással, a környezet pusztulásával.
  • A kifejezést Thich Nhat Hanh vietnami zen szerzetes alkotta meg az 1960-as évek elején, a vietnami háború idején.
  • Nem új vallás és nem egyetlen szervezet. Sokféle mozgalom tartozik ide Indiától Japánig, és Európától Amerikáig.
  • A lényege, hogy a belső gyakorlat és a segítő cselekvés összetartozik: aki igazán figyel, az mások szenvedését is észreveszi.
  • Ma is vita tárgya, hogy a buddhizmus mindig is ilyen volt-e, vagy ez modern fejlemény.
1 · Meghatározás

Egy mondatban

A téma egyik legismertebb kutatója, Sallie B. King amerikai vallásfilozófus így foglalja össze: az elkötelezett buddhizmus a buddhizmus kortárs formája, amely tevékenyen, mégis erőszakmentesen foglalkozik a társadalom szociális, gazdasági, politikai és ökológiai problémáival. Hozzáteszi: ez a részvétel legjobb esetben nem válik el a buddhista gyakorlattól, hanem éppen annak a kifejeződése.

A meghatározás két fele egyformán fontos. Az első azt mondja: a buddhistáknak dolguk van a világgal. A második azt: ezt a dolgot ugyanabból a forrásból kell végezni, amelyből a meditáció is táplálkozik. Nem arról van szó, hogy valaki reggel meditál, délután pedig „más emberként” politizál. A nyugodt, tiszta figyelem és a segítő tett egyetlen gyakorlat két oldala.

„Ha valaki éber, nem tehet mást, mint hogy együttérzéssel cselekszik, és enyhíti a szenvedést, amelyet maga körül lát. Ezért a buddhizmusnak a világban kell lennie. Ha nem elkötelezett, akkor nem buddhizmus.”

Thich Nhat Hanh · saját fordítás

Mi nem az elkötelezett buddhizmus?

Nem új vallás vagy irányzat. Nincs külön tana, papsága, központja. Théraváda, zen, tibeti és japán buddhisták egyaránt vallják magukénak, és ugyanazokra a régi tanításokra hivatkoznak.

Nem egyetlen szervezet. Sallie King hangsúlyozza: nincs egyetlen alapítója és nincs vezetője. Az összekötő kapocs egy szándék: a buddhizmus értékeit és tanításait erőszakmentesen a társadalom problémáira alkalmazni, mások javáért, saját gyakorlatuk kifejezéseként.

Nem csupán jótékonykodás. A buddhista kultúrákban mindig is adományoztak árvaházaknak és szegényeknek, gyakran azért, hogy ezzel érdemet gyűjtsenek egy jobb újjászületéshez. Az elkötelezett buddhizmus újdonsága, hogy a szenvedés okait is keresi: miért szegény valaki, ki hasznot húz belőle, és hogyan lehet ezen változtatni.

2 · Eredet

Honnan ered a kifejezés?

A szót egy fiatal vietnami szerzetes, Thich Nhat Hanh (1926–2022) tette ismertté. Saját visszaemlékezése szerint a gondolat már 1954-ben megfogalmazódott benne, amikor „A buddhizmus új szemmel” címmel cikksorozatot írt. Vietnam ekkor kettészakadt ország volt, és a szerzetesek naponta látták a háború szenvedését a falvakban.

Thich Nhat Hanh úgy érezte, a kolostorok falai mögött maradó buddhizmus nem tud válaszolni erre a helyzetre. Fiatal szerzeteseket és diákokat szervezett: falvakat építettek újjá, árvákat gondoztak, sebesülteket ápoltak. Ebből nőtt ki később a Szociális Szolgálat Ifjúsági Iskolája és a Tiep Hien (Interbeing) Rend.

  1. 1954Thich Nhat Hanh cikksorozata a megújuló buddhizmusról.
  2. 1964Megjelenik a Đạo Phật Đi Vào Cuộc Đời („A buddhizmus belép az életbe”) című könyve Saigonban.
  3. 1965Elkészül az első angol fordítás gépirata Engaged Buddhism címmel. Ma a Cornell Egyetem könyvtára őrzi.
  4. 1966Megalapítja a Tiep Hien Rendet, amelyben szerzetesek és laikusok együtt vállalnak elkötelezett életet.
  5. 1967A Vietnam: Lotus in a Sea of Fire című könyvvel a kifejezés bejárja a világot. Thomas Merton katolikus szerzetes ekkor ír Thich Nhat Hanh kapcsán „megújult és elkötelezett buddhizmusról”.

A vietnami cím szó szerinti jelentése: „a buddhizmus belép az életbe”. A mai angol kifejezés, az engaged Buddhism, valószínűleg a francia engagé szóra is rímel, amely az 1950–60-as években a közéletben szerepet vállaló értelmiségit jelentette. Jean-Paul Sartre gondolatai akkoriban a vietnami buddhista körökben is népszerűek voltak.

Érdekes, hogy maga Thich Nhat Hanh sem volt teljesen elégedett a szóval:

„Az »elkötelezett buddhizmus« kifejezés nem igazán jó, mert azt az érzést kelti, mintha a buddhizmus valami az életen kívül álló dolog volna. A buddhizmus az élet ölében született.”

Thich Nhat Hanh, 1965 · saját fordítás
3 · Háttér

Miért éppen a 20. században?

A 20. század a buddhista Ázsia számára a megrázkódtatások évszázada volt. Szinte minden buddhista országot érintett a gyarmatosítás, a háború, a diktatúra vagy a gyors modernizáció. A buddhistáknak válaszolniuk kellett ezekre, és a régi válasz, a világból való kivonulás, sokak számára már nem volt elég. Sallie King ezeket a helyzeteket sorolja fel:

VietnamHárom évtizednyi háború, lerombolt falvak, menekültek milliói.
KambodzsaA vörös khmerek népirtása (1975–79); a szerzeteseket célzottan irtották.
TibetKínai megszállás 1950-től, a kultúra és a kolostorok pusztulása.
Srí LankaA gyarmati korszak elszegényedése, majd hosszú polgárháború.
Burma (Mianmar)Évtizedes katonai diktatúra, politikai foglyok ezrei.
ThaiföldGyors erdőirtás, eladósodott falvak, a vidék kiürülése.
IndiaA kaszton kívüliek („érinthetetlenek”) évszázados megaláztatása.
MindenüttA nők alárendelt helyzete, a nyugatiasodás és a fogyasztói kultúra terjedése.

Az elkötelezett buddhizmus gyökerei azonban még régebbre nyúlnak vissza. A 19. század végén, a brit uralom alatti Srí Lankán buddhista ébredés indult a keresztény misszionáriusokkal szemben. Henry Steel Olcott amerikai ezredes 1881-ben Buddhista katekizmust írt, a fiatal Anagarika Dharmapala pedig iskolákat alapított, és arra biztatta a laikus buddhistákat, hogy tevékenyen, a világban éljék meg vallásukat.

1946-ban egy Srí Lanka-i szerzetes, Walpola Rahula könyvet írt A szerzetes öröksége címmel. Ebben azt állította, hogy a szerzetesek régen tanítók, orvosok és a közösség tanácsadói voltak, és ezt a szerepet csak a gyarmatosítás vette el tőlük. Christopher Queen amerikai kutató szerint ez a könyv az elkötelezett buddhizmus „kiáltványa”.

4 · Különbségek

Miben más, mint a „hagyományos” buddhizmus?

Paul Fuller brit kutató egyszerű különbségtétellel magyarázza. A buddhizmus legfőbb célja mindig a szenvedés megszüntetése volt. A hagyományos tanítás szerint a szenvedés főként az elmében születik: a vágyakozásból, a ragaszkodásból és a tudatlanságból. Az elkötelezett buddhizmus ezt nem tagadja, de hozzáteszi: a szenvedésnek a világban is vannak okai. Ilyen a korrupt kormány, az elnyomó ideológia, a kirekesztő társadalom vagy a kifosztott természet. Ezért ott is tenni kell valamit.

Kérdés
Hagyományos hangsúly
Elkötelezett hangsúly
A szenvedés oka
Főként az elmében: vágy, harag, tudatlanság.
Az elmében és a társadalomban is: szegénység, háború, elnyomás.
A gyakorlás helye
A kolostor, az elvonulás csendje.
A kolostor és a falu, a börtön, a kórház, az erdő is.
A jócselekedet célja
Gyakran érdemszerzés egy jobb újjászületésért.
A szenvedés enyhítése itt és most, viszonzás reménye nélkül.
A karma
A múltbeli tettek, amelyek a mai helyzetet magyarázzák.
A mai tetteink felelőssége, amelyekkel a jövőt alakítjuk.
A cél
Az egyéni megszabadulás (nirvána).
Az egyéni megszabadulás és egy kevésbé szenvedő világ együtt.

Ez leegyszerűsítés: a „hagyományos” buddhizmus sem volt soha passzív, és az elkötelezett buddhisták sem mondanak le a meditációról. Inkább hangsúlyeltolódásról van szó, mint szembenállásról.

A legnagyobb újítás talán a karma új értelmezése. Sok ázsiai országban a szegénységet, a betegséget vagy a nők alárendelt helyzetét a régi tettek „jogos” következményének tartották. B. R. Ambedkar, az indiai kaszton kívüliek vezetője ezt élesen elutasította. Szerinte ez a tanítás azt szolgálja, hogy a társadalom kibújhasson a felelősség alól a szegények sorsáért. A mai elkötelezett buddhisták a karmát inkább így értik: amit most teszek, az számít.

5 · Alapgondolatok

Négy alapgondolat

A mozgalmak nagyon különbözők, de a kutatók szerint néhány gondolat szinte mindenhol visszatér. Ezek nem új tanítások: a buddhizmus legrégebbi és legalapvetőbb eszméi, új helyzetben alkalmazva.

Belső béke

Békének lenni

A békéért végzett munka csak akkor hiteles, ha mi magunk is békében vagyunk. A dühös tüntető, aki gyűlöli az ellenfelét, Thich Nhat Hanh szerint egy újabb háborút hordoz magában. Ezért az éberség gyakorlása nem luxus, hanem a munka alapja, és a kiégés ellenszere is.

„Ha mi magunk nem vagyunk békében, semmit sem tehetünk a békéért.”

Kölcsönös függés

Minden összefügg

Semmi sem létezik önmagában. Thich Nhat Hanh szerint egy papírlapban ott a felhő, mert felhő nélkül nincs eső, eső nélkül nincs fa, fa nélkül nincs papír. Ugyanígy az én jólétem is mások munkájától, a természettől és a távoli országok sorsától függ.

„A felhő és a papírlap kölcsönösen vannak.”

Nem-ellenségesség

Ellenség nélkül

Ha minden összefügg, akkor nincs „jó mi” és „rossz ők”. Az elkötelezett buddhisták a tettet ellenzik, nem az embert. A Dalai Láma még a Tibetet megszálló kínai vezetésről is együttérzéssel beszél, és az ellenséget a türelem tanítómesterének nevezi.

„Így lesz az ellenségünk a legnagyobb barátunk.”

A cselekvés parancsa

Kilépni a templomból

A belátás nem maradhat elmélet. A kambodzsai Maha Ghosananda, aki a vörös khmerek alatt egész családját elvesztette, arra hívta a szerzeteseket, hogy menjenek oda, ahol a szenvedés van: a menekülttáborokba és az aknamezők mellé.

„Bátorságot kell találnunk, hogy kilépjünk a templomainkból, és belépjünk az emberi tapasztalat templomaiba, amelyek tele vannak szenvedéssel.”

Részletesebben az Alapelvek oldalon írunk ezekről, és arról is, hogyan értelmezik újra az öt buddhista fogadalmat a mai világban.

6 · Gyakorlat

Hogyan néz ki a gyakorlatban?

Az elkötelezett buddhizmus nem csak nagy mozgalmakat jelent. Kenneth Kraft amerikai kutató egy kerékhez hasonlította, amelynek tíz küllője tíz utat jelent. Van, aki a családjában gyakorolja, van, aki a munkahelyén, és van, aki tüntetéseken vagy menekülttáborokban. Mindegyik ugyanannak a keréknek a része.

12345678910a Dharmakereke
  1. 01Éberség a mindennapokban
  2. 02A család felkarolása
  3. 03Munka másokkal, másokért
  4. 04Részvétel a közügyekben
  5. 05A Föld gondozása
  6. 06Kilépés a világba
  7. 07Az együttérzés kiterjesztése
  8. 08Új utak, új kultúrák
  9. 09Nyugalom a tevékenység közepette
  10. 10Öröm a tíz irányba
Példa

„Mi építjük az utat, és az út épít minket”

Srí Lankán A. T. Ariyaratne középiskolai tanár 1958-ban diákjaival egy elhagyatott faluba ment, hogy együtt dolgozzanak a lakókkal: kutat ástak, utat építettek. Ebből nőtt ki a Sarvodaya Shramadana mozgalom, amely ma több mint 15 000 faluban dolgozik. A neve azt jelenti: „mindenki felébredése a munka megosztása által”.

Ariyaratne szerint a fejlődés nem csak gazdasági kérdés. Amikor a falu közösen épít egy utat, az emberek is megváltoznak közben: bíznak egymásban, és újra képesnek érzik magukat arra, hogy alakítsák a sorsukat. A mozgalom nem a gazdasági növekedést, hanem azt kérdezi, hány ember jut kiegyensúlyozott étkezéshez.

Ugyanígy az elkötelezett buddhizmushoz tartozik a thaiföldi szerzetes, aki narancs köpenyt tekert a kivágásra ítélt fákra. Ide tartozik a tajvani apáca, Cheng Yen is, akinek egyesülete ma a világ egyik legnagyobb buddhista segélyszervezete, és az amerikai zen tanító, Bernie Glassman, aki pékséget alapított, hogy munkát adjon a hajléktalanoknak. Sok ilyen történetet gyűjtöttünk össze a Témák és az Arcok oldalakon.

7 · Vita

Mindig is ilyen volt a buddhizmus?

Ez a téma egyik legérdekesebb vitája. Új jelenség-e az elkötelezett buddhizmus, vagy csak visszatérés valamihez, ami a kezdetektől része volt a tanításnak? A két válasz mögött komoly érvek állnak.

Az egyik nézőpont

„A folytatás vagyunk, nem új mozgalom”

Thich Nhat Hanh és sok ázsiai tanító szerint a buddhizmus mindig is a világban élt. Szerintük a passzív, világtól elforduló buddhizmus képe részben a gyarmatosítás terméke: a gyarmatosítóknak kényelmes volt, ha a szerzetesek nem szólnak bele a közügyekbe.

Paul Fuller így fogalmaz: talán a Nyugat „találta fel” a nem elkötelezett buddhizmust.

A másik nézőpont

„Buddha nem társadalmi reformer volt”

Richard Gombrich oxfordi buddhológus szerint Buddha az egyéneket akarta átalakítani és kivezetni a világból, nem a társadalmat megreformálni. Szocialistaként vagy társadalmi reformerként bemutatni „súlyos anakronizmus”. Christopher Queen szerint a mai társadalmi aktivizmusnak nincs igazi előzménye a buddhizmus történetében.

Ebben a nézetben az elkötelezett buddhizmus a modern kor új válasza.

A régi szövegekben mindkét álláspont talál támaszt. Egyfelől sok szöveg arra inti a szerzeteseket, hogy kerüljék a „királyokról, rablókról és miniszterekről” szóló haszontalan beszédet. Másfelől vannak meglepően társadalmi tanítások is:

A beteg szerzetes ápolása. Egy történet szerint Buddha talált egy magára hagyott, vérhasban szenvedő szerzetest. Saját kezével mosdatta meg, majd ezt mondta a többieknek: aki engem ápolna, ápolja a beteget.

A szegénység mint a bűn oka. Az egyik ősi beszéd szerint amikor a király nem segített a rászorulókon, elterjedt a szegénység. A szegénységből lopás lett, a lopásból fegyverek, a fegyverekből gyilkosság. Ez a szöveg ma az elkötelezett buddhisták egyik kedvence.

A jó közösség hét szabálya. Buddha egy köztársaságban élő népnek azt tanácsolta, hogy gyűljenek össze gyakran, döntsenek egyetértésben és tiszteljék az időseket. Akkor nem fog hanyatlani a közösségük.

Sallie King szerint a vita valójában másodlagos. Az a fontos, hogy a buddhizmus legmélyebb tanításai, az együttérzés, a kölcsönös függés és az önzetlenség, társadalmi következményekkel járnak, ha komolyan vesszük őket. Az elkötelezett buddhizmus így egyszerre új és kétségtelenül buddhista.

8 · Határok

Hol vannak a határai?

Egy újabb vita arról szól, mit lehet egyáltalán elkötelezett buddhizmusnak nevezni. Sallie King szerint az elkötelezett buddhizmus definíció szerint erőszakmentes. Ezért például a Srí Lankán és Mianmarban megjelent, más vallásokkal szemben ellenséges buddhista nacionalizmus nem tartozik ide, sőt annak éppen az ellentéte.

Paul Fuller ezzel szemben azt mondja: ha az elkötelezett buddhizmus azt jelenti, hogy a buddhizmus belép a társadalomba, akkor sajnos azok is ide tartoznak, akik a buddhizmus „védelmének” nevében kirekesztést hirdetnek. A mianmari Ashin Wirathu szerzetes például a muszlim kisebbség ellen uszít. Fuller szerint ezekről is beszélni kell, mert csak így érthetjük meg, hogyan fordulhat a béke vallása erőszakba.

Mi ezen az oldalon mindkét nézőpontot bemutatjuk. A vitatott és sötétebb jelenségekkel külön oldal foglalkozik: Kritikák és árnyoldalak.

9 · Neked szól?

Kinek szól?

Nem kell buddhistának lenned ahhoz, hogy ezekből a gondolatokból meríts. A mozgalmak vezetői maguk is hangsúlyozzák, hogy amit képviselnek, az minden ember számára érthető. A Srí Lanka-i Sarvodaya mozgalomban buddhisták, hinduk, muszlimok és keresztények dolgoznak együtt. Thich Nhat Hanh barátságban állt Martin Luther Kinggel és Thomas Merton katolikus szerzetessel. A Dalai Láma egyszerűen így fogalmaz:

„A vallásom egyszerű: a vallásom a kedvesség.”

A 14. Dalai Láma · saját fordítás

Az elkötelezett buddhizmus tehát meghívás. Arra hív, hogy a nyugodt figyelmet, amelyet a meditációban gyakorlunk, ne tartsuk meg magunknak, hanem vigyük ki a családunkba, a munkahelyünkre, a lakóhelyünkre és a világba.

10 · Gyakori kérdések

Gyakori kérdések

Politikai mozgalom az elkötelezett buddhizmus?

Nem párt és nem ideológia. A legtöbb vezetője kifejezetten kerüli a pártpolitikát: Thich Nhat Hanh szerint „a szerzetes hivatása más, mint a politikusé”. Ugyanakkor kiáll az emberi jogok, a béke és a környezet védelme mellett, ami óhatatlanul közügy. Van kivétel is: a japán Soka Gakkai mozgalom például saját pártot alapított.

Ugyanaz, mint a mindfulness?

Nem. A mindfulness (éberség) egy gyakorlat, amelyet ma sokszor vallási háttér nélkül tanítanak, például stresszkezelésre. Az elkötelezett buddhizmus épít rá, de nem áll meg ott: a figyelemnek mások szenvedése felé is ki kell nyílnia. Sok kutató kritizálja, hogy a mindfulness néha csak a „jobb teljesítményt” szolgálja. Erről a Kritikák oldalon írunk.

Csak szerzetesek gyakorolhatják?

Egyáltalán nem. A mozgalmak nagy részét laikusok vezetik: Ambedkar ügyvéd és politikus volt, Ariyaratne tanár, Sulak Sivaraksa könyvkiadó. A Tiep Hien Rendben szerzetesek és laikusok együtt tesznek fogadalmat.

Van vezetője vagy központja?

Nincs. Laza hálózatokról van szó, például a Buddhist Peace Fellowship (1978) vagy a Nemzetközi Elkötelezett Buddhista Hálózat (INEB, 1989). Ezek összekötik a csoportokat, de nem irányítják őket.

Mennyire elterjedt ma?

Nagyon. Szinte minden buddhista országban vannak elkötelezett mozgalmak, és Európában, Amerikában és Ausztráliában is működnek közösségek. Néhány számadat: a Sarvodaya több mint 15 000 Srí Lanka-i faluban dolgozik, Indiában Ambedkar nyomán ma mintegy nyolcmillió „új buddhista” él, a tajvani Tzu Chi pedig a világ egyik legnagyobb segélyszervezete.

Hogyan kezdhetek hozzá?

Kicsiben. Napi néhány perc csendes figyelem a légzésre, egy tudatos séta, aztán egy helyi ügy, amelyben segíteni tudsz: egy ételosztás, egy környezetvédelmi csoport, egy idős szomszéd. Thich Nhat Hanh szerint a béke minden lépésben ott van, így az első lépésben is.

Gondolkodj tovább

Kérdések egyéni gondolkodáshoz vagy beszélgetéshez

  1. Mit gondolsz, miért nem volt elégedett Thich Nhat Hanh az „elkötelezett buddhizmus” kifejezéssel? Te hogyan neveznéd?
  2. Lehet-e valaki egyszerre teljesen nyugodt és szenvedélyesen elkötelezett egy ügy mellett? Ismersz ilyen embert?
  3. Szerinted egy vallás vagy lelki út „belső ügy”, vagy a társadalmi kérdésekben is kötelessége megszólalni?
  4. Egyetértesz-e azzal, hogy a buddhizmus nevében elkövetett kirekesztés is az elkötelezett buddhizmus része? Miért igen vagy miért nem?
További kérdések minden témához →
Olvass tovább

Ajánlott könyvek

1987Being PeaceThich Nhat Hanh · A legismertebb kis könyv: miért kell előbb békének lennünk
1996Engaged Buddhism: Buddhist Liberation Movements in AsiaChristopher S. Queen és Sallie B. King (szerk.) · Az első nagy tudományos összefoglalás
1999The Wheel of Engaged BuddhismKenneth Kraft · A „tíz út” kereke, gyakorlati szemmel
2009Socially Engaged BuddhismSallie B. King · Közérthető bevezető, a legjobb kezdőkönyv
2022An Introduction to Engaged BuddhismPaul Fuller · A legfrissebb, kritikus áttekintés

Az oldal forrásai: Sallie B. King: Socially Engaged Buddhism (2009) és Being Benevolence (2005); Christopher S. Queen és Sallie B. King (szerk.): Engaged Buddhism (1996); Paul Fuller: An Introduction to Engaged Buddhism (2022). Az idézetek saját fordítások.

Scroll to Top